Pótfelvételi 2026: ezen a 10 állami ösztöndíjas alapszakon volt a legmagasabb a ponthatár
A top 3 nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzésre legalább 480 pont kellett.
Tanító, óvodapedagógus, csecsemő-és kisgyermeknevelő - néhány olyan alapképzés, ahova állami ösztöndíjas helyre kétszázas pontszám is elég volt a pótfelvételin.
Nem kellett túlontúl jó érettségi eredmény ahhoz, hogy valaki nappali tagozaton, állami ösztöndíjas helyre bejusson a 2026-os pótfelvételin valamilyen pedagógus alapképzésre. A Károli tanítói alapszakjához például 246 pont is elég volt, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen sem sokkal többel, már 279 ponttal is be lehetett kerülni.
Mutatjuk, milyen pedagógus alapszakokhoz kellett a pótfelvételin a legkevesebb pont:
Fontos azt is kiemelni, hogy 200-as pontot már erős hármas érettségikkel el lehet érni mindenféle pluszpont nélkül.
A pótfelvételi legmagasabb ponthatáraival az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A top 3 nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzésre legalább 480 pont kellett.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.
Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Korábban csak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkárainak és néhány helyettes államtitkárának kilétét lehetett tudni, most azonban a minisztérium további vezető munkatársainak névsorát is nyilvánosságra hozták.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A poroszos fegyelmezés helyett szabad, emberséges környezetre és valódi tudásra vágyik a diákok és a szülők többsége. A Közgazdasági Politechnikum pedagógiai vezetője és koordinátora szerint az adatbifláztatás helyett gondolkodni kell megtanítani a gyerekeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) többek között azt kifogásolja, hogy a jelenlegi vezetők olyan információkhoz férhetnek hozzá, amelyek a többi pályázó számára nem feltétlenül elérhetők.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.