De csak ha megkapják az uniós forrásokat – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
A hit- és erkölcstanoktatók fizetéskiegészítése alapján a költségvetésben az oktatásra tervezett kiadások alultervezettnek tűnnek – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.
“Hihetetlen és megalázó, hogy a kormány képviseletében Maruzsa Zoltán államtitkár még mindig nem tudott előállni olyan javaslattal, ami legalább a pedagógusok napi megélhetési problémáit rendezi” – így reagált a Tanítanék Mozgalom arra, hogy ismét eredménytelenül zárult a tárgyalás a kormány és a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága között.
„Ahogy megszületik a megállapodás Brüsszellel, a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógusbér-emelés következhet. A tervezett béremelés magasabb, mint amit a szakszervezetek követelnek” – ezt írta közleményében a Belügyminisztérium, miután a köznevelési államtitkár újra egyeztetett a két nagy pedagógus-szakszervezettel.
És hogy egyáltalán ígér-e bármit is a kormány. A két nagy pedagógus-szakszervezet még mindig legalább 45 százalékos béremelést és a 22 órás heti kötelező óraszám visszaállítását követel, emellett az iskolai – ám nem pedagógus – dolgozók bérrendezését és a munkaterheik csökkentését is kérik.
Ezen valószínűleg még a petíció aláírói is meglepődtek.
A Belügyminisztérium szerint több tízezren vettek részt abban az online kutatásban, amelyben a tárca például a béremelés szempontjairól vagy a teljesítményértékelésről kérdezte a pedagógusokat.
A választásokra készülve a kormány kiköltekezett, mégis lenne forrás az oktatásra a költségvetésben – olvasható abban a nyílt levélben, amelyet többek között Király Júlia, László Csaba, Mellár Tamás, Bod Péter Ákos és Bojár Gábor írt alá.
Hat pontban foglalta össze a Nemzeti Pedagóguskar, milyen lépéseket kellene tenni a tanárhiány megfékezéséért.
2025-re bruttó 777 ezer forintos pedagógus-átlagbérrel számol a kormány és az Európai Bizottság – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
Jövőre majdnem 21 százalékkal emelik a pedagógusok bérét, ha sikerült megállapodni az Európai Unióval – erről beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
„Nekik nincs félnivalójuk! Miként Önnek sem volt 1989-ben!” – írta Orbán Viktornak a több tízezres demonstrációt szervező diákokról a két nagy pedagógus-szakszervezet. A nyílt levélben a kormány és a szakszervezetek közötti tárgyalások azonnal folytatását és oktatási kormánybiztos kinevezését is követelik.
Gulyás Gergelytől Miniszterelnökséget vezető azt kérdezték a csütörtöki kormányinfón, hatással lehet-e a kormány pedagógusbérekkel kapcsolatos álláspontjára, ha október 5-én a vártnál jóval nagyobb sztrájkot szerveznek az iskolákban és az óvodákban.
Egyre többször emlegetik a sztrájk lehetőségét a pedagógus-szakszervezetek, szeptember 2-án diáktüntetés lesz Budapesten, magasabb lesz az Erasmus-ösztöndíj összege – a hét oktatási hírei közül szemezgettünk.
A pedagógusok átlagbére 2028-ra érje el a magyarországi diplomás-átlagbér 80 százalékát – ez szerepel célként abban a stratégiában, amelyet a kormány nyújtott be az Európai Bizottságnak.
Több ezer tanár vonult az utcára Szlovákiában, hogy magasabb fizetést követeljen, de sztrájkoltak Izraelben, Angliában és Macedóniában is. A probléma mindenhol ugyanaz: az árak folyamatosan nőnek, a fizetések viszont nem.
A tanárok bérkövetelései jogosak, rövid távon is foglalkozni kell ezzel, és a „megfelelő, minimális mértékben emelni” – ezt mondta Kövér László házelnök az Inforádiónak.
Ismét kétharmados többsége lesz a Fidesz-KDNP-nek a Parlamentben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a béremelésért harcoló pedagógus-szakszervezeteknek a jól megszokott tárgyalópartnerekkel kell majd dűlőre jutniuk. De mit is ígértek az elmúlt hónapokban kormánypárti politikusok a tanároknak? Összeszedtük.
Ismét tárgyalt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a legnagyobb tanári szakszervetekkel, de nem jutottak dűlőre.
Tartson ismét 18 éves korig a tankötelezettség, jelentősen emeljék a tanárok, tanítók, óvónők fizetését, a modellváltó egyetemek kerüljenek vissza az államhoz, vagy legalább a kuratóriumokban cseréljék le a politikusokat egyetemi emberekre - ezeket tartják a legsürgetőbb feladatoknak az Eduline olvasói, akiket néhány napja arra kértünk, mondják el véleményüket azokról az oktatási kérdésekről, amelyek az elmúlt években újra és újra felbukkantak, és a választásra készülő pártok programjaiban is szerepelnek. Itt-ott érdekes válaszok születtek.
