A szakemberhiány kivédésére sok településen szolgálati lakást kínál a kormány tanároknak és óvónőknek, a felvételizők száma azonban még mindig töredéke annak, amire szükség lenne ahhoz, hogy 10 éve múlva is legyen aki tanít.
Mostanában sok helyen lehet olvasni arról, hogy a vírus miatt csökkentek az albérletek árai. Kíváncsiak voltunk, hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, ezért utánajártunk, mennyit kell félretennetek havonta, ha Budapest külsőbb kerületeiben szeretnétek lakni.
A legtöbb európai ország fővárosában éves összevetésben nőttek az albérleti díjak, ezzel szemben Budapesten 2,8 százalékos a visszaesés tavaly augusztushoz képest.
Összeszedtük, hogy nagyjából milyen árakkal kell számolnotok, ha szeptembertől kollégiumban szeretnétek lakni.
Elindult a felvételi, nyáron ismét sok leendő egyetemistának kell majd albérlet vagy kollégium után néznie. Habár a nagy roham még hónapok múlva kezdődik csak, most megmutatjuk, mennyit kell 2020 első felében albérletre félretenni.
A lakásárak és a bérleti díjak növekedése, illetve a külföldi diákok számának rohamos növekedése miatt a következő években felfuthat a magánkollégiumi piac Magyarországon, ez azonban a magyar diákok lakhatási problémáit nem fogja megoldani. Egyelőre egy ilyen intézmény működik Magyarországon, amelyben a lakók 90 százaléka külföldi - írja a hvg.hu.
A fővárosban még mindig jelentős eltérések vannak a belvárosi és a külsőbb kerületek albérlet árai között. Most annak jártunk utána, hogy átlagosan mennyibe kerülnek a lakások a külsőbb kerületekben.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2018 végén lakbérfelmérést végzett. Az adatokból kiderül, a budapesti bérleti díjak pedig megközelítették az országos átlag másfélszeresét.
Ahhoz, hogy egy fiatal fizetéséből lakást vegyen, Budapesten több mint kétszer annyi ideig, 8,5 évig kell dolgoznia észak-magyarországi társához képest, aki már 3,6 évnyi regionális átlagjövedelemből meg tud venni egy 60 négyzetméteres ingatlant - derült ki a Takarék csoport legújabb kutatásából.
Idén jelentkeztek egyetemre, de már most megnéznétek, hogy milyen és mekkora költségekkel kell számolnotok egy-egy egyetemvárosban? Mutatjuk a legfontosabb részleteket.
Drágultak az albérletek az egyetemi városokban a felsőoktatási ponthatárok ismertetését megelőzően, ami az albérleti szezon kezdetét jeleni; a legdrágább Budapest, havi átlagos 150 ezer forinttal - derül ki az ingatlanpiaci cégek MTI-nek küldött elemzéseiből.
Nem csoda, hogy annyian tülekednek a kollégiumi férőhelyekért. A fővárosban nem létezik olcsóbb lakhatás egy egyetemi/főiskolai kollégiumnál.
Előző cikkünkben megmutattuk, mire számíthatnak a hallgatók lakásfronton az elérhető, mégis frekventált kerületekben. Most azt nézzük meg, mi vár azokra, akik vidéki egyetemi városokban vennének ki albérletet. Jó hír, hogy budapesti társaiknál jóval olcsóbban találhatják meg az ideális lakást. A szegedi, a győri és a debreceni hirdetéseket nyálaztuk végig.
Közhely, hogy Budapesten elszabadultak a lakásárak, ami rosszul érinti azokat, akik nem kapnak kollégiumi férőhelyet. Kiválasztottunk három kerületet a város belső és külső részéről, és megnéztük, mennyibe kerül egy-egy garzon-, illetve három lakónak megfelelő lakás. Bár jól megközelíthető, mégis olcsóbb városrészeket tekintettünk át, a kaució miatt sokaknak így sem lesz egyszerű megtalálni a megfelelő lakást.
Inkább a külföldi diákoknak épülhet a dizájn-diákhotel.
Három diák, aki megelégelte a hagyományos és drága lakhatási megoldásokat, és nem bánta meg.
Nem túl jó hír a Budapesten tanuló egyetemistáknak, hogy továbbra is drágulnak az albérletek.
Egyre nehezebb itthon tartani a dolgozókat.
Az eladó ingatlanok ára is az egekben, de a főváros egyes kerületeiben és vidéken is 40 százalékot ugrott sok kiadó lakás ára.
Több tízezer gyerek nő fel fürdőszoba nélkül.
