Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Elsősorban a modellváltott intézmények hallgatóinak és munkatársainak kedveznének vele, a célországok között azonban vannak olyanok is, ahol kétséges, hogy a hallgatók biztonságban lennének-e.
A legtöbb országban októberben elindult az egyetemi felvételi, ami általában teljesen máshogy zajlik, mint az itthoni, ezért más dokumentumokat is kell beszereznetek, leadnotok, vagy éppen megírnotok. Mutatjuk, hogy pontosan miket.
Bár az elmúlt évek tendenciájához képest lassabb a növekedés, továbbra is több ezer magyar diák választja, hogy a középiskola után külföldön folytatja a tanulmányait.
A külföldi egyetemen való továbbtanulás egyik legfontosabb feltétele a megfelelő szintű angol nyelvtudás, amit nyelvvizsga bizonyítvánnyal kell igazolnotok. Nem mindegy viszont, hogy milyennel.
Az amerikai egyetem területén zajló felújítás során találtak rá egy több mint száz éves obszervatórium alapjaira. A jövő nyáron megkezdődő ásatásokat az egyetem régész hallgatói fogják végezni.
A Novák Katalin által alapított több millió forintos Stipendium Peregrinum ösztöndíjért versengtek a világ legjobb egyetemeire felvett diákok hétvégén a Balaton partján.
Ismét pályázható a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogram (STIPI) B komponense, amely a legtehetségesebb fiatalok külföldi tanulmányainak költségét fedezi - közölte a Sándor-palota pénteken az MTI-vel.
A HVG 2023-as rangsorát vezető gimnázium végzősei közül minden harmadik külföldi egyetemet választ magának, de olyan budapesti középiskola is van, ahol az érettségizők fele más országban folytatja a tanulást. Az előző tanévben már több mint 16 ezer magyar hallgató járt külföldi egyetemre, a felvételi adatok ráadásul azt mutatják, hogy a magyar felsőoktatás pont a legjobb teljesítményű, legtehetségesebb diákokat veszíti el.
Tovább emelkedett a külföldön tanuló magyar hallgatók száma, a 2021/2022-es tanévben már több mint 16 ezren jártak valamelyik másik ország felsőoktatási intézményébe. Úgy tűnik, a Brexit senki kedvét nem vette el a költözéstől, egyszerűen új célországot kerestek maguknak a középiskolások. És találtak is: Hollandiában meredeken emelkedik a magyar egyetemisták száma, az ottani egyetemeken lassan kitehetik a „megtelt” táblát.
Tizenegy magyar felvételiző jutott be a világ egyik legjobb felsőoktatási intézményeként számon tartott cambridge-i egyetemre. A magyar diákok bekerülési aránya hagyományosan magas – volt olyan év, hogy ötven elsőéves kezdett tanulni Cambridge-ben –, de a brit diákhitel és a kedvezményes tandíj elvesztése sokak kedvét elvette az angliai továbbtanulástól. Pedig több mint tíz éve magyar diákszervezet is működik az egyetemvárosban.
Több mint ötvenezren felvételiztek idén a világ egyik legjobb egyetemére, a Yale-re. Négy százalékuk járt sikerrel, köztük Tang Bettina, aki idén végzett a budapesti Fazekas-gimnáziumban, a Yale-en pedig ösztöndíjasként tanulhat szeptembertől. Nem ő az egyetlen magyar diák, aki topegyetemen kezdi az új tanévet, az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett Gonda Dani Cambridge-ben tanul majd szociológiát és politológiát. Orvosként dolgozó nagymamája néha még mindig megkérdezi, nem szeretne-e valamilyen „rendes szakmát” szerezni.
Szeptembertől ötvennyolc hallgató külföldi tanulmányait támogatja a magyar állam a Stipendium Peregrinum ösztöndíjjal - közölte a Nemzeti Tehetség Központ hétfőn az MTI-vel.
Van olyan vezető magyar egyetem, ahová a sikeresen felvételizők 10-15 százaléka nem iratkozik be – a döntés mögött időnként családi vagy anyagi okok állnak, a „potenciális elsőévesek” legnagyobb része azonban nem azért hagyja veszni a felvételi eredményt, mert elment a kedve a felsőoktatástól. Hanem azért, mert időközben felvették valamelyik külföldi egyetemre, és inkább ott tanulna tovább.
Tízből mindössze egy egyetemista járt már külföldi tanulmányúton vagy szakmai gyakorlaton, de a legtöbb hallgatót nem is vonzza a külföldi tanulás. A pénz (pontosabban annak hiánya) a legnagyobb visszatartó erő.