A KDNP által létrehozott Barankovics Alapítvány oldalán jelent meg az egyik pedagógus szerző cikke, aki szerint senki nem akar kormányt dönteni, de mindenképp jelezni akarták, hogy "nagy baj van."
A Magyar Tudományos Akadémia a közoktatási reform kapcsán jórészt a hosszútávú hatásokkal foglalkozik, ezen a területen kíván a Köznevelési kerekasztal segítségére lenni - összegezhető Lovász László, az MTA elnökének szerdai sajtótájékoztatója. Lovász az egyik legnagyobb problémának azt tartja, hogy fokozatosan háttérbe szorultak a pedagógia megújítását célzó kutatások. Az elnök szerint ezen túl viszont a közoktatás egyéb problémái nem rájuk vonatkoznak.
Az oktatási államtitkár szerint 18 százalékos béremelést jelentene a pedagógusok követeléseinek három pontja, az óraszámcsökkentés, az órakedvezmény visszaállítása és a minőségi munkavégzésért járó pótlék. A tanárok korábban sem kérdőjelezték meg, hogy emelkedtek a béreik az életpályamodellel, de munkaterheik túl nagy mértékben nőttek. Nem további emelést várnak, csak terheik csökkentését, a kormány ebben viszont azt látja, hogy kevesebbet kap a közpénzért.
Hazánkhoz képest Ghánának vagy Argentínának teljesen más szintről kell fejlesztenie az oktatási rendszere színvonalát – számukra is rengeteg ajánlást tartalmaz a McKinsey-jelentés, melyet korábban Pokorni Zoltán vagy Hoffmann Rózsa is emlegetett. Valamit nagyon nem jól értett az oktatási tárca, ugyanis a változtatások nem feleltek meg a közoktatás szükségleteinek, hacsak nem a fejlődő országok állapotait képzelték el hazánkban.
Hetek óta rendszeresen a pedagógusok béremelését hozta fel válaszul a tanári tiltakozási hullámára a kormány és a Fidesz-KDNP, bár a tanárok 25 pontos követelése között nem igényeltek béremelést. Balog Zoltán miniszter nyilvánosságra került levele gyakorlatilag elismeri, hogy nem a béremelésről szólnak a tanári tiltakozások.
Több órás tárgylást követően nem jutott megállapodásra a pedagógusok sztrájkbizottsága pénteken az Emberi Erőforrások Minisztériumával. A PSZ a 25 pontos követelésről továbbra is egyeztetne, de ennek irányáról vita van a minisztériummal. Rétvári Bence államtitkár szerint azért is érdemes ott lenni a kerekasztalon, mert "ott történnek dolgok."
Lázár János szerint a Pedagógusok Szakszervezete balhézni és nem tárgyalni akar, ezért nem ültek le a Köznevelési kerekasztalhoz. A miniszter vádjaira keményen, mondhatni tanárian reagált a PSZ, emlékeztetve Lázárt, hogy alkotmányos joguk a tüntetés, nem mellesleg a kormánnyal pénteken tárgyal a sztrájkbizottság. Van is miről, ugyanis a kerekasztalon megfogalmazódott kormányzati ígéretek nem fedik maradéktalanul a PSZ-szel folytatott tárgyalásokat.
Palkovics László szerint sok iskola nyertese a központosításnak. Jövőre már új tanterv szerint indulhat el a tanév.
A Pedagógusok Szakszervezete minden szülőt és támogatót arra biztat, hogy csatlakozzanak a szombati tüntetéshez, szerintük most többet kell tenni a gyerekekért, mint "a reggeli kakaó, a délutáni edzés vagy az esti közös tanulás."
A Klik működésével és a tanári adminisztrációval kapcsolatban számos problémás pontot megvitattak a Köznevelési kerekasztal szereplői, azonban a diákok terheiről, tanulmányi kötelezettségeiről kevesebb előremutató döntés született, hiába hangoztatták eddig a szereplők, hogy a gyerek az első.
Egyre több intézmény kerül egyházi fenntartásba a Klik gondjai miatt. Az elmúlt években rohamosan nőtt az egyházi iskolák száma, ám ha ez a trend folytatódik, akkor a központosítás teljesen értelmetlenné válik: a jó tanulók mehetnek az egyházi iskolákba, a leszakadók meg maradnak az államiban.
Czunyiné Bertalan Judit a 444-nek beszélt arról, hogy még több év kell ahhoz, hogy lerakják a minőségi oktatás tartópilléreit, de szükség lehet néha korrekciókra.
Nem találta jó állapotban az ombudsman vizsgálata a hazai médiaértés-oktatás helyzetét az iskolákban. Az ombudsman szerint kevés a szakképzett médiatanár, a Nemzeti Alaptantervben a médiaértés nem önálló tantárgy, a meghatározott óraszám és szakmai tartalom inkább ajánlás, valamint hiányzik belőle az online bántalmazás kezelésének módja.
Az MTI-nek beszélt Palkovics László oktatásügyi államtitkár a terveiről a keddi kerekasztal előtt. A Klik átalakítására is hajlandónak tűnik, azonban konkrétumokról még inkább nem beszélt.
Balog Zoltán szerint már olyan stabil az ország helyzete, hogy lehetőség nyílik belső korrekciókra az oktatási rendszerben, az érintettek érdekeit jobban figyelembe véve.
Miután több mint 23 ezren – magánszemélyek, intézmények és egész tantestületek – álltak a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének kezdeményezése mellé, a tanárok újabb levelet tettek közzé, melyben tömören megfogalmazzák, milyen problémák vannak jelenleg a közoktatásban, melyre sürgősen megoldást kell keresni. Az újabb nyílt levelet már Orbán Viktornak, Balog Zoltánnak és Czunyiné Bertalan Juditnak címezték a hermanosok és a budapesti Teleki Blanka Gimnázium tanárai.
Czunyiné Bertalan Judit szerint harmadával csökken majd a tanárok adminisztrációs terhe egy új rendelet szerint. Nem két, hanem ötévente lesz értékelés. Emellett Balog Zoltán bejelentette: megalakul a Köznevelési Kerekasztal, ez lesz a színtere annak, hogy egyeztessenek a tanárokkal. Azt is kijelentették, dolgoznak az oktatás megreformálásán.
Uniós forrásokkal enyhítené a közoktatás bajait a kormány, és közel hatvan milliárdot szánnának egy nyilvántartó rendszerre.
Napról-napra újabb szervezetek jelentik be, hogy támogatják a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének tiltakozását az oktatás jelenlegi állapotával szemben. A szervezők célja már egy országos hálózat létrehozása, ami nem titkoltan nyomást akar gyakorolni a kormányra oktatásügyben.
Nem kaptak választ sem a Kliktől, sem pedig az államtitkárságtól, ezért tették közzé levelüket a Herman Ottó Gimnázium dolgozói. Az intézmény közalkalmazotti tanácsának elnöke szerint országossá nőhet a miskolci iskola akciója.
