Nyilvánosságra hozták az idei pótfelvételi ponthatárait, a 2018-as érettségin még marad a régi történelmi atlasz, Palkovics László oktatási államtitkár pedig olyat mondott, ami több szervezetnél kiverte a biztosítékot. Ezek voltak a hét hírei.
"Az oktatáspolitika bizonyíthatóan rossz irányba halad. Egy darabig talán leplezhető a valós helyzet hangzatos nyilatkozatokkal, és nyilván akadnak olyanok, akik ezekkel ideig-óráig megtéveszthetők. De egyre többen tudjuk, hogy e területen nagyon nagy a baj" - írja közleményében a Civil Közoktatási Platform.
Kár, hogy Palkovics László „nevét adja ehhez az elképesztő, jövőt romboló kormányzati cinizmushoz” - írja közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arról, hogy kedden az oktatási államtitkár azt mondta, „az oktatási rendszer lassan változik, de mára vitathatatlanná vált, hogy az az út, amelyet néhány éve kijelöltek, helyes irány volt”.
Hiába tiltakoztak igazgatói kinevezése ellen a szülők és diákok, mégis Gondáné Pál Ildikó irányíthatja az algyői Fehér Ignác Általános Iskolát.
Megalázó tortúrán kell átmennie egy hatéves, hiperaktív kisfiúnak, akit egyetlen környékbeli általános iskola sem akar fogadni, pedig hivatalos papírja van arról, hogy iskolaérett, és hogy a többi tanulóval együtt, integráltan oktatható.
Az oktatási rendszer lassan változik, de mára vitathatatlanná vált, hogy az az út, amelyet néhány éve kijelöltek, helyes irány volt - ezt mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár kedden Budapesten.
Nem minden évfolyamon lesz kötelező az egész napos iskola, jön a kötelező középiskolai felvételi, átalakulhat a tanítási szünetek rendje - az elmúlt hetekben-hónapokban legalábbis ilyen közoktatási javaslatok kerültek elő. Ha mindegyikre rábólint a kormány, nagy változások jönnek az iskolákban.
Érdemes lehet a délután négyig tartó tanítást évfolyamonként differenciáltan kezelni - többek között ezt tartalmazza az új Nemzeti alaptanterv (NAT) legfrissebb tervezete a Magyar Nemzet információi szerint.
Nem csak Magyarországon, hanem egész Európában több nő szerez oktatási tárgyú diplomát. - írja a Magyar Nemzet.
Nagymértékben visszaesett a Híd programokban résztvevő tanulók száma: míg tavalyelőtt még közel 3100-an tanultak a felzárkóztató programban, addig a 2016/17-es tanévben már alig több mint 2370-en - írta a Magyar Nemzet szerdán a Központi Statisztikai Hivatal oktatási adatokat elemző kiadványa alapján.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a köznevelési törvény tervezett módosítása több ponton súlyosan sérti a leghátrányosabb helyzetben lévő tanulók és szülők érdekeit. A szakszervezet a leghatározottabban tiltakozik a tervezett változtatások ellen, és azt kéri, hogy az Országgyűlés jelen formájában ne szavazza meg. Balog Zoltán szakminisztertől azt kérik, hívja össze a pedagógusok sztrájkbizottságának ülését, Orbánnak pedig levelet írtak a vetítési alap emeléséről, de választ hiába várnak.
Szakmaiatlan elképzelés, amely elveszi a szülőktől és a diákoktól a döntés jogát - így jellemezte a középiskolai keretszámok és a kötelező felvételi bevezetésének tervét az egyik pedagógus szakszervezet vezetője az Eduline-nak. Nagy változások jönnek 2019-től a középiskolai felvételin, a szigorítást sok nyolcadikos a saját bőrén érzi majd.
Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2017/2018-as tanév tankönyvjegyzékét.
Bár a többi európai országhoz képest évek óta a magyar közoktatásban az egyik legmagasabb a nyelvórák száma, mégsem elég hatékony az általános iskola és középiskola nyelvoktatás - írja az Abcúg.
Az Egyesült Államokban több iskola kísérletezik a négynapos tanítási héttel, egyelőre sikerrel.
Több fejlett ország mellett Magyarország oktatási rendszere küzd a rossz iskolákban rekedt, szegény gyerekek problémájával.
Alapos helyzetelemzést írt a magyar közoktatásról egy 16 éves középiskolás.
Bár Európában 110 katolikus iskolával kevesebb működik már, világszerte egyre többen tanulnak ilyen intézményben - derült ki Erdő Péter bíboros, prímás nyilatkozatából, aki a Katolikus Nevelés Kongregációja vatikáni plenáris ülésén vett részt.
Balog Zoltán miniszter lemondásáért, valamint a civil szervezetek melletti kiállásért vonulnak utcára tanárok, diákok és szülők.
A részletes és megoldási javaslatokat is megfogalmazó PISA-jelentés nyilvánosságra került egyes részletei szerint a halmozottan hátrányos helyzetű, legtöbbször roma származású diákokat bentlakásos kollégiumokba költöztetnék.
