Csak átmeneti intézkedésként tartja fenntarthatónak a felsőoktatási felvételihez előírt kötelező nyelvvizsga eltörléséről szóló kormányhatározatot az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ).
Nem volt könnyű éve azoknak a diákoknak, akik 2020-ban felvételiznek egyetemre vagy főiskolára. A kormány döntései, halogatás és az információhiány mindenkinek “izgalmassá” tette 2019-et. Most összeszedtünk mindent, ami ebben az évben történt és a jövő évi felvételin fontos lesz.
Az iskolai nyelvoktatás sem elméletben, sem gyakorlatban nem készíti fel az összes diákot a középfokú nyelvvizsgára, amely 2020-ban az alap- és osztatlan szakos felvételin kötelező lett volna, de végül a szakmai szervezetek tiltakozására eltörölték. Milyen szintre kell eljutniuk a diákoknak a középiskola végéig, hogyan viszonyul ez a középfokú nyelvvizsgához és a továbbra is kötelező emelt szintű érettségihez? Elég lenne-e, ha megemelnék a közoktatásban elérendő szintet, vagy komolyabb változásokra van szükség?
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) is egyetért a bemeneti nyelvvizsga követelményének felfüggesztésével, de további egyeztetéseket szeretnének a felsőoktatást érintő kérdésekben.
A szülők kétharmada szerint az iskola nem készít fel a középfokú nyelvvizsgára, harmaduk pedig félt attól, hogy gyermeke nem kerül be egyetemre, főiskolára, ha azt kötelezővé teszik a felvételin. A Szülői Hang kérdőívét kitöltők 88 százaléka csökkentené a tanórák és a tananyag mennyiségét.
A felsőoktatási szakképzés (FOSZK) elvégzése után továbbtanulnátok? De vajon a FOSZK-el szerzett oklevél kiválthatja az emelt szintű érettségit? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Hány pontot ér a 2020-as felvételin a középfokú nyelvvizsga, ha már nem kötelező? Mennyit kapnak azok, akiknek felsőfokú vizsgája van? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Eseménydús héten vagyunk túl, ugyanis eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét a kormány, több felsőoktatási világrangsorban is előkelő helyet értek el a magyar egyetemek és az iskolaérettségi vizsgálatokról, a külföldi nyelvtanfolyamokról és a szakképzés átalakításáról is derültek ki új információk. Itt vannak a hét oktatási hírei röviden.
Azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során, ezért a tudásért jelentős többletpont jár majd - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.
Csütörtökön fellégezhettek a jövőre felvételizők, ugyanis a kormány eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét, ahogy szakmai szervezetek és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is javasolta. Ha életbe lép a szabályozás, valószínűleg jóval kevesebben kerülhettek volna be egyetemre, főiskolára. A Pedagógusok Szakszervezete és a HÖOK szerint először a középiskolai nyelvoktatást kell megreformálni.
Jó hírt kaptak ma azok a diákok, akik jövőre felvételiznek egyetemre, főiskolára, ugyanis már nem kötelező a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatási felvételihez. Ti mit éreztetek, amikor megtudtátok?
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is üdvözli a kormány döntését, amellyel eltörölte a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez a kötelező középfokú nyelvvizsgát előíró rendelkezést.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) üdvözli a kormány döntését a kötelező nyelvvizsga-követelmény eltörléséről, és a nyelvtanulás fontosságára hívja fel a figyelmet.
Elfogadta a kormány a kötelező középfokú nyelvvizsga eltörléséről szóló javaslatot - írja a hvg.hu.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözli, ha a kormány eltöröli a felvételi szigorítást, és kiveszi a kötelező középfokú nyelvvizsga feltételét a rendeletből - írják közleményükben.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül, az erről szóló javaslatot szerdán nyújtja be a kormánynak - jelentette be Schanda Tamás, a tárca parlamenti államtitkára Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián.
Az innovációs minisztérium meghallgatja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Roma Szakkollégiumok Egyesület és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete legújabb javaslatait a felsőoktatási felvételi követelményekről, köztük a kötelező nyelvvizsgáról - írja közleményében a minisztérium.
Ha érvényben marad a 2020-as felvételi szigorítás, az nemcsak a hallgatók, hanem egyes szakok, szakmák és intézmények számára is súlyos következménnyel járhat - vélekedett az oktatási jogok biztosa a parlamenti meghallgatása után.
Ha nem változtatnak a kötelező nyelvvizsga követelményén, 2020-ban jóval kevesebben kerülhetnek be egyetemre, főiskolára - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is látja a problémát. A HÖOK azt javasolja, hogy a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok.
Beszámoltunk a HVG 2020-as középiskolai rangsorairól, megtudtuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak a keresztféléves felvételizőkre és hogy milyen hatással van a nyelvvizsgázók számára a felsőoktatási felvételi szigorítása. Összegyűjtöttük a pénteken kezdődött őszi érettségivel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és megkérdeztük a felnőttképzőket, mire számítanak a szakképzés átalakítása után. Utánajártunk, mit tehet egy tanár az erőszakos diákjával szemben. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.
