Megszólalt a szakmai egyesület is: "a kormánydöntés azt sugallja, hogy nem fontos idegen nyelvet tudni"

"A 21.században Európa közepén kell angolul tudnia egy diplomásnak. Hogyan fog szakirodalmat olvasni, tájékozódni a világban?" - tette fel a kérdést a nyelvvizsga-követelmény kapcsán Salusinszky András.

  • Csik Veronika

Ahogy egy napja megírtuk, Csák János innovációs és kulturális miniszter bejelentette, hogy 2024-től átalakul az egyetemi felvételi rendszere, sőt a diplomához eddig elengedhetetlen nyelvvizsga-követelményeket is megszűnteti a kormány. Erre reagált Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete alelnöke - szúrta ki a hvg.hu Facebookon.

Ennek a kormánydöntésnek súlyosan káros társadalmi üzenete van, ugyanis azt sugallja, hogy nem fontos idegen nyelvet tudni. Ostobaság! Helyes volt egy minimális erőbefektetéssel teljesíthető B2-es nyelvvizsga megszerzéséhez kötni a diploma átvételét, mert a 21. században Európa közepén kell angolul tudnia egy diplomásnak

- írja az egyesület alelnöke. Hozzátette, "azzal kellene már végre elkezdeni foglalkozni, hogy a magyar nyelvoktatással az a legnagyobb probléma, hogy nincs határozott stratégia arra vonatkozóan, mikor, hova és főleg hogyan szeretnénk eljutni, milyen legyen a magyar lakosság idegennyelv-ismerete távlatosan".

Úgy néz ki, hogy a kormány feladta. Mi ne tegyük, mondjuk el a gyerekeinknek: "ahány nyelv, annyit érsz"!” – írta.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde