FDSZ: nem a nyelvi képzés az egyetlen problémás terület a köz- és felsőoktatásban

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) is egyetért a bemeneti nyelvvizsga követelményének felfüggesztésével, de további egyeztetéseket szeretnének a felsőoktatást érintő kérdésekben.

  • Eduline/MTI

Véleményük szerint - ahogy korábban is jelezték- az intézkedés rövidtávon is helyrehozhatatlan károkat okozott volna a felsőoktatás egésze, és ezen keresztül a munkaerőpiac számára, és egyáltalán nem volt tekintettel a társadalmi és regionális különbségekre, a különböző képzések eltérő igényeire.

Az idegen nyelvek tanulását és oktatását a felsőoktatás, a társadalom és a gazdaság szempontjából kiemelkedően fontosnak tartjuk, szorgalmazzuk egy hosszú távú, minden fél számára elfogadható intézkedési terv kidolgozását - írják.

Azonban úgy gondolják, nem a nyelvi képzés az egyetlen problémás terület a magyar köz- és felsőoktatásban, hanem a tarthatatlanul alacsonyak a bérek és a komoly bérfeszültség az, ami ellehetetleníti a minőségi munkát.

Közleményükben hangsúlyozzák, hogy szükség van a közoktatással és felsőoktatással kapcsolatos kérdésekben a konzultáció és a párbeszéd megerősítésére.

Új bértáblákat dolgozott ki az FDSZ: a professzorok, a fiatal tanárok és az oktatást segítők fizetését is emelnék

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) elnöksége októberi ülésén elfogadta a bértáblákra vonatkozó új tervezetet, amelyről konzultációt kezdeményez az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) - írja közleményében az FDSZ.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.