Új bértáblákat dolgozott ki az FDSZ: a professzorok, a fiatal tanárok és az oktatást segítők fizetését is emelnék

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) elnöksége októberi ülésén elfogadta a bértáblákra vonatkozó új tervezetet, amelyről konzultációt kezdeményez az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) - írja közleményében az FDSZ.

  • Eduline

Dráviczki Sándor FDSZ elnök és Palkovics László ITM miniszter a szeptember 18-i találkozón több felsőoktatást érintő kérdést is átbeszéltek. Az FDSZ megerősítette, hogy kiemelten fontosnak tartja a bérszínvonal és a közalkalmazotti státusz kérdéseket - írja közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete. Ahogy beszámoltunk róla, a találkozón többek között szóba került az egyetemek várható fenntartóváltása és finanszírozási rendszerének átalakítása, illetve a nyelvvizsga-követelmény bevezetése a 2020-as felvételin.

A bértáblákra vonatkozó új tervezet szerint az egyetemi tanár 1. fizetési fokozat összegét havi 850 ezer forintra emelnék, az oktatók, kutatók bére pedig arányszámmal igazodna ehhez a bázisösszeghez. A fiatal oktatókat leginkább éríntő beosztásokban (tudományos segédmunkatárs, tanársegéd, adjunktus) emelnék a fizetési fokozatok arányszámait, a tanári munkaköröknél pedig 3-ról 5-re emelnék a fizetési fokozatok számát.

A közalkalmazotti bértábla garantált bértételei megalázóan alacsonyak. Ezért a felsőoktatásban az oktatást/kutatást támogató munkakörökben dolgozó munkatársak számára önálló ágazati bértábla bevezetése szükséges, amelyre szintén elkészült az új javaslat. A gyakorló iskolákban dolgozó munkatársak számára a mindenkori minimálbér lenne a vetítési alap - írja az FDSZ a közleményében.

A javaslatcsomag érvényesülése esetén versenyképesebb feltételeket biztosítana a felsőoktatásban dolgozók számára. Az FDSZ Elnöksége bízik benne, hogy a tagság bevonásával kidolgozott javaslatok jó alapot szolgáltathatnak a minisztériumi egyeztetésekhez - áll a közleményben.

2020-tól az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést

2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet - írja a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.