Új bértáblákat dolgozott ki az FDSZ: a professzorok, a fiatal tanárok és az oktatást segítők fizetését is emelnék

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) elnöksége októberi ülésén elfogadta a bértáblákra vonatkozó új tervezetet, amelyről konzultációt kezdeményez az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) - írja közleményében az FDSZ.

  • Eduline

Dráviczki Sándor FDSZ elnök és Palkovics László ITM miniszter a szeptember 18-i találkozón több felsőoktatást érintő kérdést is átbeszéltek. Az FDSZ megerősítette, hogy kiemelten fontosnak tartja a bérszínvonal és a közalkalmazotti státusz kérdéseket - írja közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete. Ahogy beszámoltunk róla, a találkozón többek között szóba került az egyetemek várható fenntartóváltása és finanszírozási rendszerének átalakítása, illetve a nyelvvizsga-követelmény bevezetése a 2020-as felvételin.

A bértáblákra vonatkozó új tervezet szerint az egyetemi tanár 1. fizetési fokozat összegét havi 850 ezer forintra emelnék, az oktatók, kutatók bére pedig arányszámmal igazodna ehhez a bázisösszeghez. A fiatal oktatókat leginkább éríntő beosztásokban (tudományos segédmunkatárs, tanársegéd, adjunktus) emelnék a fizetési fokozatok arányszámait, a tanári munkaköröknél pedig 3-ról 5-re emelnék a fizetési fokozatok számát.

A közalkalmazotti bértábla garantált bértételei megalázóan alacsonyak. Ezért a felsőoktatásban az oktatást/kutatást támogató munkakörökben dolgozó munkatársak számára önálló ágazati bértábla bevezetése szükséges, amelyre szintén elkészült az új javaslat. A gyakorló iskolákban dolgozó munkatársak számára a mindenkori minimálbér lenne a vetítési alap - írja az FDSZ a közleményében.

A javaslatcsomag érvényesülése esetén versenyképesebb feltételeket biztosítana a felsőoktatásban dolgozók számára. Az FDSZ Elnöksége bízik benne, hogy a tagság bevonásával kidolgozott javaslatok jó alapot szolgáltathatnak a minisztériumi egyeztetésekhez - áll a közleményben.

2020-tól az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést

2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet - írja a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.