Új bértáblákat dolgozott ki az FDSZ: a professzorok, a fiatal tanárok és az oktatást segítők fizetését is emelnék

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) elnöksége októberi ülésén elfogadta a bértáblákra vonatkozó új tervezetet, amelyről konzultációt kezdeményez az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) - írja közleményében az FDSZ.

  • Eduline

Dráviczki Sándor FDSZ elnök és Palkovics László ITM miniszter a szeptember 18-i találkozón több felsőoktatást érintő kérdést is átbeszéltek. Az FDSZ megerősítette, hogy kiemelten fontosnak tartja a bérszínvonal és a közalkalmazotti státusz kérdéseket - írja közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete. Ahogy beszámoltunk róla, a találkozón többek között szóba került az egyetemek várható fenntartóváltása és finanszírozási rendszerének átalakítása, illetve a nyelvvizsga-követelmény bevezetése a 2020-as felvételin.

A bértáblákra vonatkozó új tervezet szerint az egyetemi tanár 1. fizetési fokozat összegét havi 850 ezer forintra emelnék, az oktatók, kutatók bére pedig arányszámmal igazodna ehhez a bázisösszeghez. A fiatal oktatókat leginkább éríntő beosztásokban (tudományos segédmunkatárs, tanársegéd, adjunktus) emelnék a fizetési fokozatok arányszámait, a tanári munkaköröknél pedig 3-ról 5-re emelnék a fizetési fokozatok számát.

A közalkalmazotti bértábla garantált bértételei megalázóan alacsonyak. Ezért a felsőoktatásban az oktatást/kutatást támogató munkakörökben dolgozó munkatársak számára önálló ágazati bértábla bevezetése szükséges, amelyre szintén elkészült az új javaslat. A gyakorló iskolákban dolgozó munkatársak számára a mindenkori minimálbér lenne a vetítési alap - írja az FDSZ a közleményében.

A javaslatcsomag érvényesülése esetén versenyképesebb feltételeket biztosítana a felsőoktatásban dolgozók számára. Az FDSZ Elnöksége bízik benne, hogy a tagság bevonásával kidolgozott javaslatok jó alapot szolgáltathatnak a minisztériumi egyeztetésekhez - áll a közleményben.

2020-tól az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést

2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet - írja a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.