A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) elnöksége októberi ülésén elfogadta a bértáblákra vonatkozó új tervezetet, amelyről konzultációt kezdeményez az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) - írja közleményében az FDSZ.
Dráviczki Sándor FDSZ elnök és Palkovics László ITM miniszter a szeptember 18-i találkozón több felsőoktatást érintő kérdést is átbeszéltek. Az FDSZ megerősítette, hogy kiemelten fontosnak tartja a bérszínvonal és a közalkalmazotti státusz kérdéseket - írja közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete. Ahogy beszámoltunk róla, a találkozón többek között szóba került az egyetemek várható fenntartóváltása és finanszírozási rendszerének átalakítása, illetve a nyelvvizsga-követelmény bevezetése a 2020-as felvételin.
A bértáblákra vonatkozó új tervezet szerint az egyetemi tanár 1. fizetési fokozat összegét havi 850 ezer forintra emelnék, az oktatók, kutatók bére pedig arányszámmal igazodna ehhez a bázisösszeghez. A fiatal oktatókat leginkább éríntő beosztásokban (tudományos segédmunkatárs, tanársegéd, adjunktus) emelnék a fizetési fokozatok arányszámait, a tanári munkaköröknél pedig 3-ról 5-re emelnék a fizetési fokozatok számát.
A közalkalmazotti bértábla garantált bértételei megalázóan alacsonyak. Ezért a felsőoktatásban az oktatást/kutatást támogató munkakörökben dolgozó munkatársak számára önálló ágazati bértábla bevezetése szükséges, amelyre szintén elkészült az új javaslat. A gyakorló iskolákban dolgozó munkatársak számára a mindenkori minimálbér lenne a vetítési alap - írja az FDSZ a közleményében.
A javaslatcsomag érvényesülése esetén versenyképesebb feltételeket biztosítana a felsőoktatásban dolgozók számára. Az FDSZ Elnöksége bízik benne, hogy a tagság bevonásával kidolgozott javaslatok jó alapot szolgáltathatnak a minisztériumi egyeztetésekhez - áll a közleményben.
2020-tól az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést
2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet - írja a Magyar Nemzet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
