Csák János a Facebookon közölte: 2024 őszétől átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszert, és megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget is.
"Egy új, egyszerűbb, rugalmasabb felvételi rendszer alapját fogadta el a kormány, amely alkalmazkodik a diákok és az egyetemek igényeihez" - posztolta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a Facebookon. Ahogy korábban megírtuk, a minisztérium előtt volt egy felvételi rendszert is érintő javaslat is, úgy tűnik, ezt a kormány elfogadta.
Az átalakítás része, hogy az egyetemek az 500 pontos felvételi rendszeren belül maguk dönthetnek majd 100 pontról, valamint az érettségi pontszámítás során figyelembe vehető érettségi tárgyakról és ezek szintjéről is. Azaz arról, hogy mikor kell emelt vagy középszintű érettségi.
Csák János hozzátette, fontos, hogy a felvételi rendszer - a fenti változások ellenére - továbbra is központi marad. Azaz továbbra is hat helyre lehet majd jelentkezni, a 100 intézményi ponton felül 100 pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért és 300 pont az érettségi eredményekért.
Hol volt, hol nem volt nyelvvizsga
A kormány ezen felül kivezeti a kötelező nyelvvizsgarendszert is - tette hozzá a miniszter. Így a jövőben a nyelvvizsga-kötelezettség helyett a képzés során kell az egyetemeknek biztosítaniuk a megfelelő nyelvi kompetenciák megszerzését. A tervek szerint így "a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája" - írta Csák János. A kötelező vizsga kivezetésétől függetlenül az egyetemeknek gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegennyelvi ismeretekkel - tette hozzá.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
