Csák János a Facebookon közölte: 2024 őszétől átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszert, és megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget is.
"Egy új, egyszerűbb, rugalmasabb felvételi rendszer alapját fogadta el a kormány, amely alkalmazkodik a diákok és az egyetemek igényeihez" - posztolta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a Facebookon. Ahogy korábban megírtuk, a minisztérium előtt volt egy felvételi rendszert is érintő javaslat is, úgy tűnik, ezt a kormány elfogadta.
Az átalakítás része, hogy az egyetemek az 500 pontos felvételi rendszeren belül maguk dönthetnek majd 100 pontról, valamint az érettségi pontszámítás során figyelembe vehető érettségi tárgyakról és ezek szintjéről is. Azaz arról, hogy mikor kell emelt vagy középszintű érettségi.
Csák János hozzátette, fontos, hogy a felvételi rendszer - a fenti változások ellenére - továbbra is központi marad. Azaz továbbra is hat helyre lehet majd jelentkezni, a 100 intézményi ponton felül 100 pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért és 300 pont az érettségi eredményekért.
Hol volt, hol nem volt nyelvvizsga
A kormány ezen felül kivezeti a kötelező nyelvvizsgarendszert is - tette hozzá a miniszter. Így a jövőben a nyelvvizsga-kötelezettség helyett a képzés során kell az egyetemeknek biztosítaniuk a megfelelő nyelvi kompetenciák megszerzését. A tervek szerint így "a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája" - írta Csák János. A kötelező vizsga kivezetésétől függetlenül az egyetemeknek gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegennyelvi ismeretekkel - tette hozzá.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
