Csák János a Facebookon közölte: 2024 őszétől átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszert, és megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget is.
"Egy új, egyszerűbb, rugalmasabb felvételi rendszer alapját fogadta el a kormány, amely alkalmazkodik a diákok és az egyetemek igényeihez" - posztolta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a Facebookon. Ahogy korábban megírtuk, a minisztérium előtt volt egy felvételi rendszert is érintő javaslat is, úgy tűnik, ezt a kormány elfogadta.
Az átalakítás része, hogy az egyetemek az 500 pontos felvételi rendszeren belül maguk dönthetnek majd 100 pontról, valamint az érettségi pontszámítás során figyelembe vehető érettségi tárgyakról és ezek szintjéről is. Azaz arról, hogy mikor kell emelt vagy középszintű érettségi.
Csák János hozzátette, fontos, hogy a felvételi rendszer - a fenti változások ellenére - továbbra is központi marad. Azaz továbbra is hat helyre lehet majd jelentkezni, a 100 intézményi ponton felül 100 pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért és 300 pont az érettségi eredményekért.
Hol volt, hol nem volt nyelvvizsga
A kormány ezen felül kivezeti a kötelező nyelvvizsgarendszert is - tette hozzá a miniszter. Így a jövőben a nyelvvizsga-kötelezettség helyett a képzés során kell az egyetemeknek biztosítaniuk a megfelelő nyelvi kompetenciák megszerzését. A tervek szerint így "a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája" - írta Csák János. A kötelező vizsga kivezetésétől függetlenül az egyetemeknek gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegennyelvi ismeretekkel - tette hozzá.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
