Változhat a felvételi rendszere, és nagyobb teret kaphatnak az egyetemek a döntésben?

A jelenlegi rendszerben pedig már évek óta csökken - nem csak a pedagógusképzésre - felvételizők száma, így azok az intézmények, amelyek a szerződéskötéskor nem jól lőtték be, hány elsős hallgatóval indulnak a 2022/2023-as tanévben, komoly finanszírozási nehézségek elé néznek – írja a Jelen Média, hozzátéve, ezen változtatni kell(ene), különben az egyetemek bajba kerülhetnek.

Pont ezért Csák János tárcájánál - a Technológiai és Ipari Minisztériumnál - a felvételi számok drasztikus csökkenése ellen azt dolgozták ki, hogy úgy módosuljon maga a felvételi rendszer, hogy az egyetlen általános bemeneti követelmény az érettségi legyen - írja a lap. A cikk szerint ez úgy történne, hogy az egyetemek kapnának jogot arra, hogy mit írnak még elő, mit honorálnak extra pontokkal (például szakmai gyakorlatot). Így "maximum 400 pontot lehetne hozni az érettségivel, 100 pontot az egyetem a saját követelményei alapján adhatna" - állítja az oldal.

A jelenlegi rendszerben az alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot most is 400+100 pontos pontszámítási rendszerben számítják. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), kizárólag szakképzettség és szakképesítés során tett szakmai vizsga eredménye alapján számított pont (maximum 400 pont), vagy gyakorlati vizsga (400 pont) és a többletpontok (maximum 100 pont) adják. Ez utóbbi 100 pont viszont központilag meghatározott elemekből épül fel - nyelvvizsga, emelt szintű érettségi és hátrányos helyzet.

Az nem világos, hogy a tervezet, pontosan hogyan változtatna ezen a rendszeren, de az ügyben az oldal megkereste Csák János tárcáját, de nem kaptak választ. Érdekes lehet viszont megemlíteni Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora az InfoRádiónak adott múltheti interjúját, aki szintén a felvételi rendszer esetleges átalakításáról beszélt.