Nagyobb szabadságot kellene adni a felvételin az egyetemeknek a Károli rektora szerint

Ma egy gép mondja meg, hogy kit és hova vesznek föl, én azt javaslom, hogy adjunk nagyobb szabadságot egy adott felsőoktatási intézménynek – mondta Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora.

  • Eduline

A rektor, volt igazságügyi miniszter, a Fidesz európai parlamenti képviselője az Inforádió Aréna című műsorában más témák mellett arról is beszélt, hogy jó lenne, ha az egyetemek és főiskolák a hallgatók kiválasztásánál nagyobb szabadságot kapnának.

„Ma egy gép mondja meg, hogy éppenséggel kit és hova vesznek föl. Én azt gondolom, hogy talán szakok alapján kellene döntést hozni, hogy például egy meghatározott szaknál adjunk nagyobb szabadságot egy adott felsőoktatási intézménynek. Vannak javaslataim, amit a kormányzat elé szeretnék majd vinni – nyilván azt követően, hogy megfelelő fórumokon megvitattam. Ma minden egyes hallgató be tud jelenteni hat felvételi helyet. Ebből hármat ingyen tud, további háromért pedig még plusz fizetnie kell. Utána majd a gép fog szortírozni, hogy ki hova megy” - magyarázta.

A volt igazságügyi miniszter szerinte bizonyos tevékenységekért többletpontokat kellene adni. „Maga egy felsőoktatási intézmény, például a református egyetem, tudja azt mondani, hogy aki ezt és ezt tudja még, az nála plusz pontot fog kapni. Vannak javaslataim, amiket szeretném, ha meg tudnánk vitatni. Akár a tanító- és a tanárképzésnél, az óvodapedagógusoknál. Sajnos, még javulásra van szükségünk, nagyon fontosnak tartom, hogy erről beszéljünk és vitát folytassunk. Miért van kevés tanító, miért van kevés pedagógusunk? Nem csak a bérekről van szó, hozzá kell tenni, hanem főleg a társadalmi presztízsről, amit szintén nagyon fontosnak tartok, milyen védelmet kapnak a tanárok, a pedagógusok, ez is fontos” - mondta.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.