Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A felsőoktatási szakképzés (FOSZK) elvégzése után továbbtanulnátok? De vajon a FOSZK-el szerzett oklevél kiválthatja az emelt szintű érettségit? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Ahogy arról korábban már írtunk, a kormány eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsgát, de a 2020-as felvételi követelményből az emelt szintű érettségi megmaradt – vagyis ebből legalább egynek továbbra is kell lennie minden felvételizőnek. De mi van akkor, ha a FOSZK elvégzése után szeretnétek alapszakon továbbtanulni? Kötelező az emelt szintű érettségi vagy az oklevél kiváltja ezt?
A kormányrendeletben leírtak alapján, alapképzésre és osztatlan képzésre akkor nyerhettek felvételt, ha legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tettetek vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeztek.
A felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél azonban nem egyenlő a FOSZK elvégzésével szerzett oklevéllel. Az előbbit „a hagyományos képzési rendszerben (2006-ig) a főiskolai és egyetemi, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alap- és mesterképzésben megszerzett végzettséget igazolja” – olvasható a felvin. Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítható úgy pontszám, mint a diplomából, mivel az nem minősül felsőfokú végzettséget igazoló oklevélnek, kizárólag szakképzettséget igazol - áll az aktuális felvételi tájékoztatóban is.
Mikor kaphattok többletpontot a FOSZK-ért?
Abban az esetben, ha a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után azonos terület szakjára szeretnétek felvételizni, többletpontot kaphattok. A jeles záróvizsgaeredmény 32 többletpontot, a jó záróvizsga eredmény 20 többletpontot, a közepes eredmény pedig 10 plusz pontot jelent a felvételin.
A felvi arra is felhívja a figyelmet, hogy a többletpont megítélése a felsőoktatási szakképzésben letett záróvizsga minősítésétől függ, amelyet a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem tartalmaz, így erre vonatkozóan külön igazolást kell benyújtanotok – ez lehet a leckekönyv záróvizsga eredményét tartalmazó oldala vagy intézményi igazolás is.
Felvételi kisokos: mennyit ér egy középfokú nyelvvizsga jövőre?
Hány pontot ér a 2020-as felvételin a középfokú nyelvvizsga, ha már nem kötelező? Mennyit kapnak azok, akiknek felsőfokú vizsgája van? Fontos kérdésekre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).