A felsőoktatási szakképzéssel szerzett oklevél kiválthatja az emelt szintű érettségit a felvételin?

A felsőoktatási szakképzés (FOSZK) elvégzése után továbbtanulnátok? De vajon a FOSZK-el szerzett oklevél kiválthatja az emelt szintű érettségit? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Ahogy arról korábban már írtunk, a kormány eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsgát, de a 2020-as felvételi követelményből az emelt szintű érettségi megmaradt – vagyis ebből legalább egynek továbbra is kell lennie minden felvételizőnek. De mi van akkor, ha a FOSZK elvégzése után szeretnétek alapszakon továbbtanulni? Kötelező az emelt szintű érettségi vagy az oklevél kiváltja ezt?

A kormányrendeletben leírtak alapján, alapképzésre és osztatlan képzésre akkor nyerhettek felvételt, ha legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tettetek vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeztek.

A felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél azonban nem egyenlő a FOSZK elvégzésével szerzett oklevéllel. Az előbbit „a hagyományos képzési rendszerben (2006-ig) a főiskolai és egyetemi, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alap- és mesterképzésben megszerzett végzettséget igazolja” – olvasható a felvin. Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítható úgy pontszám, mint a diplomából, mivel az nem minősül felsőfokú végzettséget igazoló oklevélnek, kizárólag szakképzettséget igazol - áll az aktuális felvételi tájékoztatóban is.

Mikor kaphattok többletpontot a FOSZK-ért?

Abban az esetben, ha a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után azonos terület szakjára szeretnétek felvételizni, többletpontot kaphattok. A jeles záróvizsgaeredmény 32 többletpontot, a jó záróvizsga eredmény 20 többletpontot, a közepes eredmény pedig 10 plusz pontot jelent a felvételin.

A felvi arra is felhívja a figyelmet, hogy a többletpont megítélése a felsőoktatási szakképzésben letett záróvizsga minősítésétől függ, amelyet a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem tartalmaz, így erre vonatkozóan külön igazolást kell benyújtanotok – ez lehet a leckekönyv záróvizsga eredményét tartalmazó oldala vagy intézményi igazolás is.

Felvételi kisokos: mennyit ér egy középfokú nyelvvizsga jövőre?

Hány pontot ér a 2020-as felvételin a középfokú nyelvvizsga, ha már nem kötelező? Mennyit kapnak azok, akiknek felsőfokú vizsgája van? Fontos kérdésekre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.