A felsőoktatási szakképzés (FOSZK) elvégzése után továbbtanulnátok? De vajon a FOSZK-el szerzett oklevél kiválthatja az emelt szintű érettségit? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Ahogy arról korábban már írtunk, a kormány eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsgát, de a 2020-as felvételi követelményből az emelt szintű érettségi megmaradt – vagyis ebből legalább egynek továbbra is kell lennie minden felvételizőnek. De mi van akkor, ha a FOSZK elvégzése után szeretnétek alapszakon továbbtanulni? Kötelező az emelt szintű érettségi vagy az oklevél kiváltja ezt?
A kormányrendeletben leírtak alapján, alapképzésre és osztatlan képzésre akkor nyerhettek felvételt, ha legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tettetek vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeztek.
A felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél azonban nem egyenlő a FOSZK elvégzésével szerzett oklevéllel. Az előbbit „a hagyományos képzési rendszerben (2006-ig) a főiskolai és egyetemi, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alap- és mesterképzésben megszerzett végzettséget igazolja” – olvasható a felvin. Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítható úgy pontszám, mint a diplomából, mivel az nem minősül felsőfokú végzettséget igazoló oklevélnek, kizárólag szakképzettséget igazol - áll az aktuális felvételi tájékoztatóban is.
Mikor kaphattok többletpontot a FOSZK-ért?
Abban az esetben, ha a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után azonos terület szakjára szeretnétek felvételizni, többletpontot kaphattok. A jeles záróvizsgaeredmény 32 többletpontot, a jó záróvizsga eredmény 20 többletpontot, a közepes eredmény pedig 10 plusz pontot jelent a felvételin.
A felvi arra is felhívja a figyelmet, hogy a többletpont megítélése a felsőoktatási szakképzésben letett záróvizsga minősítésétől függ, amelyet a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem tartalmaz, így erre vonatkozóan külön igazolást kell benyújtanotok – ez lehet a leckekönyv záróvizsga eredményét tartalmazó oldala vagy intézményi igazolás is.
Felvételi kisokos: mennyit ér egy középfokú nyelvvizsga jövőre?
Hány pontot ér a 2020-as felvételin a középfokú nyelvvizsga, ha már nem kötelező? Mennyit kapnak azok, akiknek felsőfokú vizsgája van? Fontos kérdésekre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
