A felsőoktatási szakképzéssel szerzett oklevél kiválthatja az emelt szintű érettségit a felvételin?

A felsőoktatási szakképzés (FOSZK) elvégzése után továbbtanulnátok? De vajon a FOSZK-el szerzett oklevél kiválthatja az emelt szintű érettségit? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Ahogy arról korábban már írtunk, a kormány eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsgát, de a 2020-as felvételi követelményből az emelt szintű érettségi megmaradt – vagyis ebből legalább egynek továbbra is kell lennie minden felvételizőnek. De mi van akkor, ha a FOSZK elvégzése után szeretnétek alapszakon továbbtanulni? Kötelező az emelt szintű érettségi vagy az oklevél kiváltja ezt?

A kormányrendeletben leírtak alapján, alapképzésre és osztatlan képzésre akkor nyerhettek felvételt, ha legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tettetek vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeztek.

A felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél azonban nem egyenlő a FOSZK elvégzésével szerzett oklevéllel. Az előbbit „a hagyományos képzési rendszerben (2006-ig) a főiskolai és egyetemi, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alap- és mesterképzésben megszerzett végzettséget igazolja” – olvasható a felvin. Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítható úgy pontszám, mint a diplomából, mivel az nem minősül felsőfokú végzettséget igazoló oklevélnek, kizárólag szakképzettséget igazol - áll az aktuális felvételi tájékoztatóban is.

Mikor kaphattok többletpontot a FOSZK-ért?

Abban az esetben, ha a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után azonos terület szakjára szeretnétek felvételizni, többletpontot kaphattok. A jeles záróvizsgaeredmény 32 többletpontot, a jó záróvizsga eredmény 20 többletpontot, a közepes eredmény pedig 10 plusz pontot jelent a felvételin.

A felvi arra is felhívja a figyelmet, hogy a többletpont megítélése a felsőoktatási szakképzésben letett záróvizsga minősítésétől függ, amelyet a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem tartalmaz, így erre vonatkozóan külön igazolást kell benyújtanotok – ez lehet a leckekönyv záróvizsga eredményét tartalmazó oldala vagy intézményi igazolás is.

Felvételi kisokos: mennyit ér egy középfokú nyelvvizsga jövőre?

Hány pontot ér a 2020-as felvételin a középfokú nyelvvizsga, ha már nem kötelező? Mennyit kapnak azok, akiknek felsőfokú vizsgája van? Fontos kérdésekre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna