A felsőoktatási szakképzés (FOSZK) elvégzése után továbbtanulnátok? De vajon a FOSZK-el szerzett oklevél kiválthatja az emelt szintű érettségit? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Ahogy arról korábban már írtunk, a kormány eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsgát, de a 2020-as felvételi követelményből az emelt szintű érettségi megmaradt – vagyis ebből legalább egynek továbbra is kell lennie minden felvételizőnek. De mi van akkor, ha a FOSZK elvégzése után szeretnétek alapszakon továbbtanulni? Kötelező az emelt szintű érettségi vagy az oklevél kiváltja ezt?
A kormányrendeletben leírtak alapján, alapképzésre és osztatlan képzésre akkor nyerhettek felvételt, ha legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tettetek vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeztek.
A felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél azonban nem egyenlő a FOSZK elvégzésével szerzett oklevéllel. Az előbbit „a hagyományos képzési rendszerben (2006-ig) a főiskolai és egyetemi, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alap- és mesterképzésben megszerzett végzettséget igazolja” – olvasható a felvin. Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítható úgy pontszám, mint a diplomából, mivel az nem minősül felsőfokú végzettséget igazoló oklevélnek, kizárólag szakképzettséget igazol - áll az aktuális felvételi tájékoztatóban is.
Mikor kaphattok többletpontot a FOSZK-ért?
Abban az esetben, ha a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után azonos terület szakjára szeretnétek felvételizni, többletpontot kaphattok. A jeles záróvizsgaeredmény 32 többletpontot, a jó záróvizsga eredmény 20 többletpontot, a közepes eredmény pedig 10 plusz pontot jelent a felvételin.
A felvi arra is felhívja a figyelmet, hogy a többletpont megítélése a felsőoktatási szakképzésben letett záróvizsga minősítésétől függ, amelyet a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem tartalmaz, így erre vonatkozóan külön igazolást kell benyújtanotok – ez lehet a leckekönyv záróvizsga eredményét tartalmazó oldala vagy intézményi igazolás is.
Felvételi kisokos: mennyit ér egy középfokú nyelvvizsga jövőre?
Hány pontot ér a 2020-as felvételin a középfokú nyelvvizsga, ha már nem kötelező? Mennyit kapnak azok, akiknek felsőfokú vizsgája van? Fontos kérdésekre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
