Tényleg nem kell majd nyelvvizsga a diplomához? A legnépszerűbb egyetemeken felesleges puhítani a szabályokon

„Régóta feszítő problémát kezel a kormány a kötelező nyelvvizsgarendszer kivezetésével” – írta csütörtök este Facebook-oldalán Csák János kulturális és innovációs miniszter. De vajon tényleg nem kell majd nyelvvizsga a diplomaszerzéshez, és milyen egyetemeken van reális esély arra, hogy puhítanak a nyelvvizsgaszabályokon?

  • Szabó Fruzsina

Az MTI tudósítása szerint a miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét. Annak eldöntését azonban a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak.

„A jövőben a kötelező nyelvvizsga-kötelezettség helyett a képzés során kell az egyetemeknek biztosítania a megfelelő nyelvi kompetenciákat!” – tette hozzá a Facebookon. A miniszter szerint a változás következtében a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája, ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegennyelvi ismeretekkel.

Az elmúlt években többször bukkant már fel a nyelvvizsga-követelmények enyhítésének ötlete. Korábban írtunk arról, hogy az Állami Számvevőszék a felsőoktatásról készített 2021-es elemzésben az állt: érdemes lenne megvizsgálni, melyek azok a szakterületek, „amely idegen nyelv használata nélkül is magas szinten és eredményesen művelhetők, ezekben az esetekben a kormányzat akár el is tekinthet a nyelvvizsga megkövetelésétől”.

Milyenek a jelenlegi szabályok?

Az alapszakokon egy B2-es nyelvvizsga megszerzése az alapelvárás, több képzésen azonban ennél szigorúbbak a nyelvi követelmények - ha ezeket valaki nem teljesíti, nem szerezhet nyelvvizsgát.

Több tucat alap- és mesterszakon például nemcsak általános, hanem szaknyelvi nyelvvizsga is kell a diplomához. Ilyen a legtöbb gazdasági alapszak, többek között a magyar felsőoktatás legnépszerűbb, idén például 10 ezer jelentkezőt vonzó képzése, a gazdálkodási és menedzsment, vagy a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrás.

Ezeken a szakokon egy legalább B2-es szakmai nyelvvizsgát kell tenni – ezt csak felsőfokú, általános nyelvvizsgával lehet kiváltani. A nemzetközi gazdálkodást tanulókra ennél szigorúbb szabályok vonatkoznak, nekik két B2-es szakmai vizsgára kell felkészülniük, és csak az egyiket helyettesíthetik C1-es, általános nyelvvizsgával.

Hol dönthetnek a nyelvvizsga-követelmények enyhítéséről?

A miniszter bejelentése alapján maguk az egyetemek, főiskolák dönthetnek arról, törlik-e a diplomaszerzés előtt állók nyelvvizsga-követelményét. Ám a legnépszerűbb egyetemeken valószínűleg nem kell puhítani a szabályokon, az elsőévesek zöme ugyanis eleve nyelvvizsgával érkezik.

Korábban írtunk arról, hogy a HVG-rangsor adatai alapján a Budapesti Corvinus Egyetemen százból például kilencvenkilenc felvett hallgatónak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A nyelvvizsgával felvettek aránya alapján összeállított rangsor második helyén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll 90,31 százalékkal, a harmadik pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem 89,63 százalékkal.

Nyolcvan százalék feletti a nyelvvizsgával rendelkező potenciális elsőévesek aránya az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán, tízből legalább nyolc felvettnek van nyelvvizsgája a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, az Állatorvostudományi Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Semmelweis Egyetemen.

Miért kell minden diplomához B2-es nyelvvizsga? Többen lazítanának az egyetemi szabályokon

Ideje lenne módosítani a diplomák kiadásának nyelvvizsga-követelményein, bizonyos szakokon elegendő lenne a B1-es vagy akár az A2-es nyelvvizsga is – véli az egyik legjelentősebb nemzetközi nyelvvizsgarendszer magyarországi központjának vezetője. Nincs egyedül a véleményével, legutóbb az Állami Számvevőszék vetette fel, hogy érdemes lenne megvizsgálni, milyen szakterületeken lehet „magas szinten és eredményesen” dolgozni nyelvtudás nélkül.

 

Hozzászólások

Egyszerű számolásokba is belekavarodnak az alsósok: nem minden évfolyamon javultak a matek kompetenciamérés eredményei

Bár matekból összességében javultak az eredmények a 2026-os országos kompetenciamérésen, korántsem minden évfolyamon ilyen kedvező a helyzet. A negyedikesek közel harmada még mindig csak a legegyszerűbb, egyértelmű utasításokat követő matekfeladatokkal boldogul, vagy azokat sem tudja megfelelően megoldani. Az ötödikesek eredménye romlott, a nyolcadikosok viszont látványosan javítottak a tavalyi teljesítményükön.

Három pilléren nyugszik az óvodai nevelő képzés kivezetése

Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.

Eredménytelen lett a rektori pályázat a Nyíregyházi Egyetemen

Új rektort egyelőre nem választanak, az egyetem vezetését viszont átalakítanák Nyíregyházán. A fenntartó kuratórium eredménytelennek nyilvánította a rektori pályázatot, és arról is döntött, hogy a jövőben a rektor tölti be az elnöki tisztséget.