Az Alice Csodaországban, valamint a Büszkeség és balítélet című művet adták ki a legtöbbször, a legtöbb nyelvre - 250-re - pedig az Odüsszeiát és A kis herceget fordították le. Melyik könyvből adták el a legtöbb példányt? A nap infografikájából kiderül.
„Holnap mindenki olvasni fog a metrón, ne lepődjetek meg!
Érdemes könyvet olvasni a 4-6-os villamoson február 14-én, a Goethe Intézet ugyanis egy antológiával ajándékozza meg...
Szobor könyvekből? Alicia Martin spanyol művész úgy gondolta, ennek az alkotásnak a hágai Meermano Múzeum könyvházánál a helye. Ez a nap képe.
Nem szívesen költenétek tízezreket egyetemi jegyzetekre, kötelező olvasmányokra és feladatgyűjteményekre?
A 14 éves Moshe Kai Cavalin nem szereti, ha csodagyereknek hívják.
Négymillió olyan diák él Nagy-Britanniában, akinek még soha nem volt saját könyve – olvasható egy friss tanulmányban.
Különleges feladatra vállalkozott a budaörsi Acta Publica Kiadó, amikor kötetbe foglalta Kapocsi Judit egyetemi...
Tizennyolcról tizenhat évre szállította le a beiratkozás korhatárát az Országos Széchényi Könyvtár.
A tizenegy éves diákoknak is legalább ötven könyvet kellene olvasniuk évente a brit oktatási miniszter által kigondolt országos kampány részeként, amelynek célja a tinédzserek olvasási arányának jelentős növelése.
A tinik körében rendkívül népszerű vámpírtörténet, Stephenie Meyer Alkonyat-sorozatának segítségével népszerűsítik az olvasást Hódmezővásárhelyen, ahol pénteken rendezik meg a kötetekre épülő vetélkedő döntőjét.
Akár a közösségi oldalakon is kérhetnek információt könyvtári kölcsönzésükről a Debreceni Egyetem hallgatói.
Míg a magyarországi felsőoktatási intézményekben első a tanulás, és csak második a testnevelés, ez az Egyesült Államok számos iskolájában megfordult. Ott ugyanis az egyetemi sport kőkemény üzlet.
Stephenie Meyer Alkonyat-könyveinek akkora sikere van, hogy megint előjött az utoljára a Harry Potter könyvek kapcsán kirobbant vita, miszerint nem kéne-e valahogy aktualizálni az iskolai irodalomórákat és bevenni ezeket a sikerkönyveket a tananyagba. Néhány napja a brit The Times blogjában indult heves vita egy ismert amerikai oktatási szakértő írása nyomán arról, hogy mennyire tekinthető a modern Rómeó és Júliának a romantikus vámpír-történet.
Számtalan könyv íródott már az „akikre büszkék lehetünk” kronológiára, mely szinte mindig siker. Szívesen olvasgatják, lapozgatják azok, akik erőt és energiát szeretnének nyerni a karriersztorikból, örömmel nézegeti az örök kíváncsi celebfalók, de természetesen büszkék rá maguk a megszólalók is, nem különben iskolájuk, tanáraik. Virágh Ildikó, a ma bemutatott interjú kötet szerzője elmondta: a felkértek ódzkodtak az elején, hiszen nem merték elhinni, hogy tényleg népszerűek - bár a szerző szerint csak szerények voltak-, és valóban példaként szolgálhatnak a leendő és jelenlegi kodolányisok számára, azonban a könyvbemutatón mindenki örömmel mesélt a főiskolás évekről, és az interjúkat övező vidám percekről.
"Szokás Latort az Újholdasok sorába, Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, Rába György közelébe helyezni. Valóban ott is van a helye, holott nem közölt verset az Újholdban. Ám meg kellene gondolni, hogy líratörténetileg nem pontosabb-e helyét a modernség paradigmái utáninak látni, hiszen, ha látványosan távol is tartja magát a posztmoderntől – szigorúsága, kötöttségei, a hagyományokhoz való ragaszkodása, kifejezett moralitása élesen leválasztja róla –, mégis, éppen lírájának nyitottsága folytán helye a már nem és a még nem köztes terében jelölhető ki. Ahol még erősen él a hagyományba átfordult modernség eszméje, de már hallatszik az új lírai beszédmódnak a hangja is." – írta értékelésében a Rotary Irodalmi Díj egyik fölkért zsűritagja.
