Mekkora biznisz az egyetemi sport?

Míg a magyarországi felsőoktatási intézményekben első a tanulás, és csak második a testnevelés, ez az Egyesült Államok számos iskolájában megfordult. Ott ugyanis az egyetemi sport kőkemény üzlet.

  • Eduline

A legújabb laptop, könyvutalványok, bőkezű tanulmányi támogatás, igazolás a tanórákról való távolmaradásról, félévi jegy el nem készített szemináriumi dolgozatokért, átcsúszás a vizsgákon, és esetenként még meg is írják helyettük a házi dolgozatot - e kényeztető-kivételező bánásmód illeti meg az Egyesült Államok egyetemein brillírozó sportolókat. A „college sport” a tengerentúlon még távolról sem hasonlít az európai, kiváltképp a magyarországi felsőoktatási testnevelésre.

Itthon az intézmények a hangsúlyt egyértelműen a tanulmányokra, a diploma megszerzésére fektetik, ugyanakkor igyekeznek az egészséges életmód támogatóinak tűnni, és a campuson lehetőséget nyújtanak a sportolásra: többek között igen jó hírű a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Testnevelési Központja, de az Eötvös Lóránd Tudományegyetem is rendelkezik például saját uszodával. A hallgatók pedig a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokságon mérhetik össze tudásukat.

Ezzel szemben az Egyesült Államokban az egyetemi-főiskolai sport kőkemény üzlet. Minden magára valamit is adó intézmény rendelkezik saját sportegyesülettel, a két privilegizált sport az amerikai futball és a kosárlabda. Az egyetemek arra törekednek, hogy a lehető legjobb játékosokat nyerjék meg maguknak, hiszen egy kupát nyerő csapat nem csak rengeteg pénzt, hanem hatalmas presztízst is jelent az intézménynek. Az Egyesül Államokban a „jó sportoló” imázsa ugyanolyan súlyú, mint a „jó tanulóé”. Az amerikai fociban például 120 csapat játszik a legjobbak között, a legutóbbi szezon bajnokságát 1,77 millióan kísérték figyelemmel élőben, és 135 millióan a karosszékből. Ez összesen 230 millió dollár reklámbevételt hozott a csapatok konyhájára.

A testnevelési tanszékek gyakran az egyetemtől függetlenül, önálló budgettel, olykor több száz alkalmazottal tevékenykednek, az adófizetés alól mentesülnek, mivel tevékenységük közhasznúnak minősül. Miután a bajnokságok nézettsége, a szponzorok, támogatók juttatásai óriási bizniszt jelentenek, az egyetemek és főiskolák sokat invesztálnak a fejlesztésre: hatalmas stadionokat építenek, és a legjobb edzőket próbálják elcsábítani: Nick Saban, az Alabama Egyetem fociedzője például 3,9 millió dollárt keres szemeszterenként, Mack Brown, a Texas Egyetemnél pedig 3,1 millió dollárt – számolt be nem sokkal ezelőtt a USA Today című napilap.

Nick Saban, az Alabama egyetem sztáredzője
usatoday.com

A nagy pénzhajhászásban sajnálatos módon éppen csak a sportolókra nem jut elég figyelem. Legendák keringenek arról, miként próbálják az egyetemek áttuszkolni a sokszor szerény képességű izompacsirtákat a vizsgákon: végül is az ő feladatuk, hogy sportteljesítményükkel rangot szerezzenek az egyetemnek. Több helyütt például azzal trükköznek, hogy a heti néhány szemináriumot-előadást látogató sportolókat is nappali tagozatosnak minősítik, másoknak a Testnevelési Tanszéktől kijelölt tutor rakta össze a házi dolgozatot.

Négy évvel ezelőtt óriási botrány tört ki az Alabama állambeli Auburn Egyetemen, miután James Gundlach szociológiaprofesszor ellátogatott az egyik focimérkőzésre. A játék hevében a riporter az egyik támadót a Szociológia Tanszék mintadiákjának nevezte. A dicséret felkeltette a professzor figyelmét, miután addig sosem találkozott a játékos nevével. Rövid kérdezősködés után kiderült, hogy a kollégák közül sem látta soha senki ezt a játékost. Gundlach vizsgálatot indított, melynek során fény derült arra, hogy az egyetem – kikerülve saját tanári karát - megbízott tanárokkal igazolta a sportoló, és más játékosok gyenge teljesítményét. A vizsgálat során egy John Langenfeld nevű védő bevallotta, hogy a szociológia záróvizsgára egyetlen egy könyvet kellett elolvasnia, és azt tíz oldalban összefoglalnia.

Diáksportolók összecsapása a Sport Illustrated címlapján
sportsillustrated.com

A látszat ezek szerint csalhat: az amerikai Oktatási Minisztérium statisztikája ugyanis azt mutatja, hogy a sportolók hatvannégy százaléka fejezi be tanulmányait, míg a nem sportolóknak csupán hatvankettő. Az említett háttértörténeteket ismerve azonban mindjárt nem ennyire rózsás a helyzet. A fehér és fekete játékosok végzettségét összehasonlítva még a látszat sem túl szép: az Alabama Egyetemen a fehér sportolók hetvennégy, míg a feketék csak negyvennyolc százaléka fejezi be az egyetemet. A Texas Egyetemen még rosszabb a helyzet: itt a fehérek játékosok hatvanhét, a feketék csupán harmincnyolc százaléka távozik oklevéllel a kezében.

A fiatalok a kezdet kezdetén nem is sejtik, hogy rosszul is járhatnak: az iskola kivételez velük, e mellett lehetőséget kapnak, hogy megmutassák magukat, és átugorhassanak a profi sportba. E vágyálom egyharmaduknak sikerül is: ők már az első egyetemi év után valamelyik profi csapatba szerződnek. A többség azonban végigbicegi az éveket, és a végén valós tudás nélkül fejezi be tanulmányait. E helyzetet oktatási elemzők aggasztónak ítélik, és néhányan már megpróbáltak változtatni, javaslatokat tenni. Michael Kennedy, a Kentucky Egyetem professzora például felvetette, hogy a sportolók csak négy évig játszhassanak, és akiből ennyi idő alatt nem válik profi, annak további tanulmányai ingyenesek legyenek. A New York-i Hofstra Egyetem pedig tavaly feladta futballprogramját, és a sportból évente befolyó 4,5 millió dolláros bevételt inkább ösztöndíjakra fordítja.

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.