Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Egy nemrég napvilágot látott felmérés szerint a magyar középiskolások 70%-a külföldön szeretne tanulni - közülük tízből kilencen, Angliában. Ha ekkora igény van erre, miért nem indítanak az angol iskolák képzést itt nálunk?
Pély Barnáról nem mondható el, hogy unalmas az élete. Továbbra is zenél a Unitedben, akikkel nagy sikerű koncertet adtak nemrég a MÜPÁ-ban, valamint kiadták első DVD-jüket. Közben dolgozik egy másik zenekarral, a Funk Suvirvor-ral, amelyben angolul énekel. Nem utolsó sorban pedig nem csak sikeres zenész, de egy ideje át is adja tudását a fiatal nemzedéknek, hiszen a Kodolányi János Főiskola Jazz tanszékének tanári karját erősíti, mint Jazzének szakvezető művésztanár.
Az élsportolók több szempontból is hátrányba kerülhetnek karrierjük során, hiszen nem csak a tanulást kénytelenek sokszor elhanyagolni, de a munkaerőpiacra is későn lépnek ki. Szerencsére léteznek jó példák, akik tudatosan készülnek "civil" életükre. Ezt tette Kovács Kokó István is, aki a profi boksszal járó mindennapi küzdelmet az üzleti életben kívánta folytatni, és ehhez a célhoz a tanulást látta megfelelő eszköznek.
Az intézmények és a munkaerőpiac aspektusából beszélgettek az intézményi pályakövető rendszer hasznosságáról oktatási szakértők a Központi Diplomás Pályakövetői Rendszer projektnyitó konferenciáján november 26-án, Budapesten.
Negyedik éve vállalkozik a HVG arra, hogy különszámban jelentesse meg a felsőoktatási intézmények rangsorát. Immár harmadik alkalommal az Educatio Kht. - Országos Felsőoktatási Információs Központ Felvi-rangsorait közlik, és a hagyománnyá válást a rangsortáblázatokban is nyomon lehet követni: az idén ugyanis - a rangsorkészítési elvek és értékelési szempontok letisztulása után - már arra is lehetőség nyílt, hogy az előző évben elért helyezésekkel összehasonlítva közöljék az adatokat.
Egy brit felmérés szerint ötből négy szülő megbánta, hogy nem tanult tovább. A megkérdezett 4500 felnőtt 16%-a úgy gondolja, hogy szebb karriert futhatott volna be, ha van diplomája, 13%-uk pedig úgy vélekedik, hogy felsőfokú képzéssel jobban boldogulnának a jövőben is.
Saját tapasztalataikból kiindulva, 80%-uk úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen be fogja íratni a csemetéjét az egyetemre, hogy ezzel is segítsék őket a céljaik elérésében.
Hiába feltétele évek óta a diploma átvételének a nyelvvizsga, sok hallgató még mindig annak hiánya miatt nem kapja kézhez oklevelét - adta hírül az Inforádió. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke szerint a probléma orvoslásához az oktatás minden szereplőjét be kell vonni a kérdésbe.
Figyelünk a tandíjra, tudomásunk van az albérletek áráról, minden más költségtényezőt pedig figyelmen kívül hagyunk pályaválasztáskor. A diákok hosszú távon gondolkodnak, és az egyetemi költségek lefaragása érdekében nem szeretnék a karrierjüket kockáztatni. De mennyibe kerül valóban egy diploma? Van-e különbség a vidéki és a fővárosi diákélet költségei között?