Újabb sztrájkbizottsági tárgyaláson vannak túl a pedagógiai szakszervezetek a köznevelési államtitkársággal, bár - nem túl meglepő módon - érdemben most sem történt sok változás.
Hamarosan kezdődik az új tanév, de még mindig nincs hivatalos tanév rendje, így azt sem lehet tudni, hogy a kormány elfogadta-e a szakszervezetek javaslatait.
Aki szakszervezeti tag, kérheti, hogy a munkahelye automatikusan utalja át a tagdíját az érdekvédőknek havonta. Mások mellett azonban a pedagógusoknál is megszűnne ez a lehetőség, az érdekképviseletek tiltakoznak, megfojtást emlegetnek, de közben megoldást is javasolnak.
Nyilvánosságra hozta a belügy a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezetét. Ennek egy kacifántos mondatából az is kiderült, jövő júniustól a pedagógusoknak esküt is kell majd tenniük a tanításhoz, a százezres különbségeket ígérő teljesítménybérezés terén viszont nem igazán tisztult a kép. Közben péntekre egyeztetni hívta a tárca a szakszervezeteket és a pedagóguskart.
Az új jogállás végrehajtási rendeletéről fognak tárgyalni, amelyben maradtak még homályos pontok.
"Mögöttes tartalmuk mélyen tanügyi, szakpolitikai jellegű" - ezzel az indokkal érvénytelenítette az Alkotmánybíróság a PSZ már elfogadott népszavazási kérdéseit.
Bár a belügyi tárcánál nem tudnak a korábbi évektől eltérő mozgásról, ez a szám jó eséllyel még növekedhet is szeptember után.
Harminc napon belül kell döntést hoznia róla a Kúriának.
Két legyet ütne a kormány egy csapásra a státusztörvénnyel: kevesebbet kell egyeztetnie és még szembe is fordítaná egymással az oktatásüggyel elégedetlen szakszervezeteket. Akik azonban azt mondják, nem ülnek fel a megosztásnak, inkább összedolgoznak. Például egy hamarosan várható népszavazási aláírásgyűjtésben, miután kisebb meglepetésre a Kúrián a PSZ két kérdése átment. A másik hármat viszont a Kúria is elmeszelte.
A leginkább kifogásolt pontok azonban továbbra is szerepelnek benne.
Ha nyolc napon belül nem támadják meg, megkezdheti a Pedagógusok Szakszervezete az aláírásgyűjtést az általuk benyújtott népszavazási kezdeményezés két kérdésében.
Romániában három hét sztrájk után a követelések jó részét, köztük egy jelentős béremelést el tudtak érni a hazai kollégáiknál eddig is valamivel jobban kereső tanárok, míg idehaza évek óta kevés konkrét eredménnyel zajlanak oktatásügyi tiltakozások. A határ két oldaláról kérdeztünk szakszervezeti vezetőket az okokról.
A nagyobb szakszervezet szerint a státusztörvény csak ront a helyzeten, ám a pedagógusok sztrájkbizottságával csak annak tárgyalása után tárgyal a belügy.
„Olivérhez hasonlóan rengetegen elhivatottak a szakma iránt, azonban az új, megfélemlítő és cenzúrázó körülmények között sokan úgy fognak dönteni, hogy nem tudják tovább folytatni” – írják.
A pedagógus- és diákszervezetek képviselőit, mint a frakciók meghívott szakértőit beengedték, de a szakmai szervezetek közül egyedül a Nemzeti Pedagógus Kar képviselőjének adtak szót. Másfél óra után ki is vonultak az ellenzéki politikusok és az általuk delegált szakértők az ülésről, miután Pintér Sándor egyértelmű nemmel válaszolt arra, visszavonnák-e a státusztörvényt.
Május 18-21. között tartotta tisztújító kongresszusát a Pedagógusok Szakszervezete, amelyen megállapította: az egy éve megalakult kormány nem hozott semmilyen érdemi döntést az oktatásban kialakult válság problémáinak megoldására.
Nem sok konkrétummal zárult a szakszervezetek és a kormány közti aktuális státusztörvényes egyeztetés.
Tavaly hatezer pedagógus mehetett vissza tanítani nyugdíj mellett, de sokan csak heti néhány órában.
A választási bizottság szerint szakmai ismeretek kellenének ahhoz, hogy a választók dönthessenek a feltett kérdésekről, amik szaktanárokról, óraszámokról, iskolabezárásokról szólnak.
Reagált Rétvári Bence pénteki nyilatkozatára a PSZ és a PDSZ.
