A tanfolyamok már szeptember óta elérhetőek a KRÉTÁ-ban, vizsgákat azonban az intézmények többsége csak a második félévben kezdett el szervezni annak ellenére, hogy az érintett diákok májusban érettségiztek és elballagtak. Vannak, akik bár a képzéseket elvégezték, vizsgázni emiatt nem tudtak, és olyan diákok is akadnak, akik megelégelték a várakozást és inkább fizettek azért, hogy autóiskolánál végezzék el a szükséges modulokat.
Június 11-ig 14 823 diák kezdte el, de csak 6888 fejezte be a KRESZ tananyagot, míg az elsősegély tananyagot 10 713 tanuló kezdte el, de mindössze 6494 fejezte be - derül ki a Belügyminisztérium lapunknak küldött tájékoztatásából a jogosítványszerzéshez szükséges ingyenes iskolai KRESZ- és egészségügyi oktatással kapcsolatban.
A tárca megkeresésünkre azt is hozzátette;
"Az „intézmény szervezett” és az „intézménynek szerveztek” megnevezések adatkülönbsége abból adódik, hogy egyes köznevelési intézmények tanulói másik iskolában fognak vizsgázni" - jegyezték meg.
Mindez azt jelenti, hogy a vizsgázók száma körülbelül a duplájára nőtt a márciusi adatokhoz képest, amikor a Népszava szintén a BM adataira hivatkozva azt írta 2025. március 10-ig 986 helyszínen az iskolai KRESZ tanfolyamot 3052, elsősegélytanfolyamot 3678 tanuló fejezte be.
A tananyag már szeptember óta elérhető
Mint ahogy azt az Eduline-on is megírtuk, Tuzson Bence igazságügyi miniszter tavaly márciusban írt arról a Facebookon, hogy szeptember 1-től „az állam ingyenesen biztosítja a jogosítványt a középiskolásoknak. Ebbe beletartoznak a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati órák, vizsgák is.”
Nem sokkal később a miniszter pontosított; az állam 2024. szeptemberétől csak a jogosítványszerzéshez szükséges KRESZ- és egészségügyi oktatást teszi ingyenesen elérhetővé és csak bizonyos diákok számára.
A KRÉTA-ba feltöltött általános szerződési feltételek szerint erre ugyanis
járó, 16 évesnél idősebb tanulók jogosultak. Ha valaki még nem töltötte be a 18-at, de végzős, akkor csak a szülői jóváhagyás után jelent meg számára a modul.
A gyakorlati oktatást pedig egyelőre csak pilot jelleggel indították el az arra kijelölt iskolákban.
Az utolsó hónapokban szervezhettek vizsgát
A megszervezett vizsgák száma januárban a KRESZ vizsgák esetében még csak 50, az egészségügyi vizsgák esetében pedig 31 volt. Ebből tehát arra következtethetünk, hogy - bár a tananyag már hónapokkal korábban elérhetővé vált - a vizsgákat csak a második félévben kezdték el megszervezni az iskolák, többet a március-június közötti időszakban.
Mindezt annak ellenére, hogy az ebben érintett diákok május elejétől írták az írásbeli érettségi vizsgákat, júniusban pedig emelt- és középszinten is szóbeli vizsgáznak.
A 13. osztályos, technikumba járó Luca ezzel kapcsolatban lapunk számára azt írta; ő februárban jelentkezett az ingyenes KRESZ tanfolyamra. Az elméleti anyaggal májusban végzett, vizsgát pedig június 5-én tartott az iskolája, miután jelezte rá az igényét.
Érdeklődtem előtte, hogyha esetleg nem kapnék az iskolámba időpontot mehetek-e autós iskolához, természetesen kifizetve a költségeket, de azt az információt kaptam, hogy aki az ingyenes képzésre jelentkezett minimum 3x vizsgáznia kell, ezt követően tud külsős szervnél (autósiskola) vizsgázni
- tájékoztatta az Eduline-t a diáklány.
Luca azt is hozzátette; mivel neki már csak a nyelvi érettségije és a szakmai vizsgája volt hátra, számára nem okozott problémát, hogy az érettségi időszakban vizsgázzon.
Mások azonban nem voltak olyan szerencsések, mint ő. A szintén végzős Márta például arról számolt be; annak ellenére, hogy kérték a vizsga lehetőségét, ilyet az iskola mégsem szervezett; "úgyhogy ennek annyi."
De elesett az ingyenes iskolai KRESZ és egészségügyi vizsga lehetőségétől a békéscsabai, szintén technikumban tanuló Bernadett is, aki már a tanév elején elvégezte a KRÉTÁ-ban elérhető tanfolyamokat és annak ellenére, hogy néhány hetes gyakorisággal érdeklődött a tanárjaitól arról, hogy mikor vizsgázhat, konkrét választ sosem kapott. A legtöbbször neki azt mondták, hogy nincs vizsgáztató tanár és azt sem lehet tudni, hogy a megyében máshol hol lehet vizsgázni.
"Az egészségügyi anyagig jutottam el, azt vittem teljesen végig. Addig nem akartam belekezdeni a KRESZ-be, amíg az nincs meg, és ezt jól is tettem, mivel az egészségügyi vizsgám azóta is ugyanott áll, mint eddig. Nincs" - panaszolta a tanuló, aki úgy véli; mivel azóta leérettségizett és elballagott az iskolájából, már nem is lesz lehetősége ezek elvégzésére iskolai keretek között.
Megunták a várakozást
Az általunk megkérdezett diákok között olyan is akad, aki egyszerűen megunta, hogy arra várakozzon, mikor hirdet vizsgákat az iskolája, és utánajárt annak, hogy az iskolán kívül hogyan tudja a szükséges feltételeket elvégezni.
"Megcsináltam ingyenesen a KRESZ képzést még decemberben, viszont semmit sem tudtak mondani arról, hogy mikor lesz vizsga, mivel mindenkit meg akartak várni vele. Így inkább autósiskolánál kifizettem, átpörgettem újból és levizsgáztam rajtuk keresztül. Úgy nem tudtam volna megcsinálni náluk a vizsgát, hogy a képzést magát a KRÉTÁ-ban végeztem el" - mondta Anna.
Ő egyébként úgy tudja, a középiskolájában végül május végén szerveztek vizsgát. Ő viszont május eleje óta már vezet, és úgy érzi, összességében jobban is járt azzal, hogy nem várt arra; az iskolája hirdessen KRESZ- és egészségügyi vizsgákat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
