Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Négypontos követeléslistát fogadott el a két tanári szakszervezet: a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös sztrájkbizottságot hozott létre, így tárgyalnának a kormánnyal.
Egyesíti sztrájkbizottságát a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), azonnali béremelést és a munkaterhek csökkentését követelik – jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon. A PSZ elnöke azt mondta, 2018 óta kongatják a vészharangot, de a kormány nem foglalkozik az oktatást érintő problémákkal.
Minden ötödik iskolában van olyan tanár, akinek nincs felsőfokú végzettsége - közölte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amely szerint az iskolákban rendszeresen kellene tesztelni a diákokat és a tanárokat.
Egyre nagyobb hullámokat generál Parragh László meleg tanárokkal kapcsolatos megjegyzése. Oktatási szakszervezetek, tanárok és politikusok is elhatárolónak a kijelentéstől, sokan egyenesen bocsánatkérést várnak.
Egy pályakezdő tanár alig 150 ezer forintot vihet haza egy hónapban - ez egy albérletre sem elég. A Pedagógusok Szakszervezete most azt kéri, szeptember elején emelkedjenek a bérek.
7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.
Hamarosan kezdődik a tanév, sok helyen azonban még nem is ismerik a diákok leendő tanáraikat. Augusztus közepén például még mindig több száz általános iskolába keresnek tanítót.
Az óvodai feladatellátásnak nyáron is folyamatosnak kell lennie, de mindeközben ezekben a hónapokban kellene a szükséges felújításokat, karbantartásokat és fertőtlenítéseket is elvégezni. Ahol több óvoda is működik, ott van arra lehetőség, hogy mindig legyen egy ügyeletes intézmény, de a kisebb településeken a szervezés komoly fejtörést okoz.
A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén úgy tűnik, pedagógusképzés átalakítása is előkerült. Ha a tervek megvalósulnak, minden „felesleges anyag” kikerül a képzésekből - egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia.
Évek óta komoly tanárhiánnyal küzdenek a kistelepülési iskolák, amelyek a nyugdíjba vonulók helyére egyre nehezebben tudnak felvenni új tanárokat: főként gyógypedagógusokat, informatika és természettudományos szakosokat keresnek hiába. Sok pedagógus párhuzamosan három-négy iskolában tanít, naponta ingázva a települések között, az iskolaigazgatók pedig – jobb megoldás híján – „bartereznek”.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) versenyképes ajánlatot, megalapozott ígéretet szeretne az oktatásban dolgozók bérének emelésére, felfüggesztenék a helyi tanterveket és pótolnák az online oktatásban felhalmozott a lemaradásokat
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium a változtatásokat célzó törvényjavaslattal elismeri, hogy kapkodva, rohamtempóban, a társadalmi egyeztetés és a jogalkotás normáit felrúgva áterőltetett szakképzési törvényt módosítani kell.