Afganisztán néhány északi tartományában újra járhatnak középiskolákban lányok, a hír azonban öröm helyett inkább aggodalommal tölti el a helyieket.
Több mint háromszáz afgán lány végezte el az elmúlt években a női jogi aktivistaként is ismert Fereshteh Forough által alapított programozóiskolát, amelynek működése a tálibok augusztusi hatalomátvétele után veszélybe került. Most titokban működtetik az iskolát, az alapító azt mondja, őket a tálibok sem állíthatják meg.
Az afgán országos zeneakadémia több mint száz jelenlegi és volt hallgatóját, illetve családtagjaikat menekítették ki a radikális iszlamista tálibok kezére került dél-ázsiai országból légi úton - közölte hétfőn az oktatási intézmény igazgatója.
A tálibok hatalomátvételekor Afganisztán új urai azt ígérték, a nők is dolgozhatnak és tanulhatnak majd. A magánegyetemek megnyitottak, az állami felsőoktatási intézmények továbbra is zárva tartanak - az afgán lányok pedig sötét jövő elé néznek.
A brit kormány már kimenekített harmincöt ösztöndíjast Afganisztánból, de majdnem hetven olyan szakember rekedt a tálibok által uralt országban, akik korábban vettek részt az egyik brit felsőoktatási programban. Azt mondják, féltik az életüket.
Csak a fiúk térhetnek vissza az afganisztáni középiskolákba, a tálibok pénteki nyilatkozata sem tér ki arra, hogy a lányok is folytathatják-e a tanulást az egy hónapos rendkívüli szünet után.
Húsz év munkája került veszélybe Afganisztánban a tálibok hatalomátvételével. Az országban 2001 óta próbálják működésre bírni az oktatási rendszert, és javítani az elkeserítő statisztikákon. Ma már minden harmadik nő tud írni és olvasni - húsz éve még tíz nő közül nyolc analfabéta volt.
Az új tálib kormány nem zárja ki a nőket az egyetemekről, de megszűnt a koedukált oktatás, és a nőknek kötelező lesz a muszlim fejkendő viselete - közölte Abdul Baki Hakkáni, az ideiglenes kormány oktatási minisztere vasárnap.
A tálib kulturális bizottság elnöke szerint a női sport szükségtelen és helytelen.
Egy hétvégén kiadott utasítás szerint az egyetemeken a nőket és a férfiakat egymástól elválasztva fogják oktatni, de más szabályokat is bevezettek a tálibok Afganisztánban.
Az egyetemeken már nem taníthatnak férfi oktatók női hallgatókat, és a fiúk meg lányok sem tanulhatnak együtt.
Több száz afgán hallgató jár indiai egyetemre. A tálibok hatalomátvétele miatt át kell gondolniuk, mihez kezdenek majd a diploma megszerzése után.
A diákoknak és szüleiknek már megvan a jegye hazafelé, de nem tudnak eljutni a reptérre.
Nők tucatjai menekültek a kabuli egyetem épületéből néhány napja, amikor a tálibok elfoglalták az afgán fővárost – volt, aki félelmében elégette a diplomáját és az összes bizonyítványt, amiért az elmúlt években tanult. A harmincas-negyvenes afgán nők még emlékeznek arra, hogy a tálibok 1996-os hatalomátvétele után hogyan szorították ki őket az iskolákból és az egyetemekről. A legtöbben arra számítanak, most is ugyanez fog történni.
Afganisztánban kötelező lesz mecsetben tanulni az általános iskola első három évében az iszlám identitás fejlesztéséért.
Mintegy 3,7 millió gyerek nem tud iskolába járni Afganisztánban az országban uralkodó rossz biztonsági helyzet és a szegénység miatt - jelentette az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).
Több mint száz iskolát zártak be a tálibok fenyegetései miatt a kelet-afganisztáni Logar tartományban - mondta el a helyi oktatásügy vezetője, Abdul Vakíl Kalival szombaton.
A tálibok mintegy harminc iskolát zártak be a délkelet-afganisztáni Logar tartomány egyik körzetében válaszul egyik parancsnokuk meggyilkolására - mondta el Szalím Száleh tartományi szóvivő pénteken.
A lányok mintegy kétharmada nem jár iskolába Afganisztánban - közölte kedden a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet, amely arra kérte a helyi hatóságokat és a nemzetközi közösséget, hogy tegyenek erőfeszítéseket a nők oktatáshoz való hozzáférésének javítására a dél-ázsiai országban.
Míg a világszerte a gyerekek 91 százaléka részesül alapfokú oktatásban, addig 3,7 millió menekült gyerek nem jár általános iskolába - derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből. Mivel átlagosan 20 évet töltenek menekültként a világban, égető kérdés megoldást találni a helyzetükre.
