Miközben az alapítványi modellbe szervezett egyetemek rendre plusztámogatásokhoz jutnak, az állami fenntartásban maradt intézmények forrásai továbbra is szűkösek.
Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia munkatársai április 11-én a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak, hogy megmutassák a fenntartónak, hányan is támogatják a dolgozók bérrendezéssel kapcsolatos követeléseit. Az akció sikeres volt, hiszen hosszas huzavona után végre elindultak a tárgyalások.
Brenner Koloman szerint elsősorban nem az alapítványi formával van baj, hanem az állami befolyással.
Az állami egyetemek támogatásáról kapott kérdést a minisztérium, a válaszból kiderül: "működésükhöz minden feltétel biztosított". Sőt, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára azt is összeszámolta, hogy hányan jelentkeztek egyetemekre.
Az állami és az alapítványi egyetemek is fix áron kaphatják az áramot – ezt közölte az Energiaügyi Minisztérium hétfőn késő este.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerdán benyújtott törvényjavaslata szerint az állami fenntartású egyetemeken dolgozók is megkapják a kétszer 15 százalékos béremelést.
Hatvannégy egyetem és főiskola közül mindössze hat marad állami kézben, a szeptembert a hallgatók majdnem kétharmada alapítványi, magán- vagy egyházi felsőoktatási intézményben kezdi majd, Budapesten kívül egy állami egyetem sem működik majd. Ilyen lesz az új világ a felsőoktatásban augusztus 1-től.
Az április 27-én elfogadott törvényekkel a kormány öt intézmény híján kisajátította a magyar felsőoktatást - írja közleményében az Oktatási Hálózat, szerintük az új rendszer eddig is okozott már komoly károkat.
A Parlament keddi szavazásai után alapvetően alig maradt állami fenntartású egyetem, ami mégis marad az állami fenntartónál, az mind Budapesten lesz. A vidéki városokban csak alapítványi egyetemek lesznek.
Újabb tíz egyetem modellváltására bólinthat rá az Országgyűlés néhány héten belül – augusztustól többek között a debreceni, a szegedi és a pécsi is alapítványi egyetemként működik tovább. Ez egyben azt is jelenti, hogy az országból pár kivétellel eltűnnek majd az állami felsőoktatási intézmények. Vidéken egyetlen állami egyetem sem marad.
Nem csak a modellváltóknál lesz új rendszer, a Magyar Nemzet szerint a teljes felsőoktatási rendszerre új finanszírozási rendszert vezetnek be.
A hírek szerint az intézmény központja Sárospatak lenne.
Az eddig említett egyetemeken felül a Dunaújvárosi Egyetem átalakítását is tényként kezeli egy minisztériumi prezentáció - írja a hvg.hu.
Újabb hét intézmény került alapítványi fenntartásba, a Szent István Egyetembe olvadt a Kaposvári Egyetem és több más egyetemi kar, negatív rekordot döntött a felvételizők száma – néhány év viszonylagos nyugalom után ismét nagy változások várnak a felsőoktatásra.
A Szent István Egyetem is alapítványi fenntartásba kerül január elsejétől, de a megbízott rektor szerint ez akár évekig eltarthat és akár szakok megszűnésével is járhat.
Az utóbbi időben számos egyetemen került sor modellváltásra, ezzel igencsak megnőtt az alapítványi intézmények száma.
Államiból alapítványi fenntartásúvá válna a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) is, a hallgatók azonban nem lelkesednek az ötletért, közleményben tiltakoznak.
Hány egyetemre alkalmaznák a Corvinus-modellt? Az utóbbi időben számos intézmény átalakítása merült fel, de mi most a helyzet és mekkora ez az említett létszám?
Szigorú takarékossági intézkedéseket írt elő az Eötvös Loránd Tudományegyetem kancellárja a Természettudományi, a Bölcsészettudományi és a Társadalomtudományi Karon – írja az Index.
Egy évvel a koncepció nyilvánosságra hozása után benyújtotta a parlamentnek a felsőoktatási törvény javaslatát a nemzetierőforrás-miniszter. A 110 oldalas dokumentumból több olyan elem hiányzik, amely az október végi változatban még szerepelt: marad az egyetemi cím, a jól teljesítő intézményeket kutatóegyetemmé vagy alkalmazott kutatások főiskolájává minősítheti a tárca.
