Csak Budapesten maradnak állami egyetemek: ilyen lesz a felsőoktatás térképe szeptembertől

Újabb tíz egyetem modellváltására bólinthat rá az Országgyűlés néhány héten belül – augusztustól többek között a debreceni, a szegedi és a pécsi is alapítványi egyetemként működik tovább. Ez egyben azt is jelenti, hogy az országból pár kivétellel eltűnnek majd az állami felsőoktatási intézmények. Vidéken egyetlen állami egyetem sem marad.

  • Csik Veronika
  • Szabó Fruzsina

Budapesti Gazdasági Egyetem, Debreceni Egyetem, Dunaújvárosi Egyetem, Magyar Táncművészeti Egyetem, Nyíregyházi Egyetem, Óbudai Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Testnevelési Egyetem – augusztus 1-től ezek a felsőoktatási intézmények is alapítványi egyetemként működnek tovább, egy hónappal később a Pannon Egyetem is csatlakozik a sorhoz, ha az Országgyűlés megszavazza a modellváltásukról szóló javaslatot.

Ez azt jelenti, hogy a 64 magyarországi felsőoktatási intézmény közül mindössze hat – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Főiskola – marad állami kézben.

Állami egyetem - csak Budapesten

Ahogy az Eduline felsőoktatási térképéből kiderül, mindez érdekes helyzetet hoz magával: a modellváltások után állami egyetemet kizárólag Budapesten találunk majd. Kivételt Baja, Szombathely, Zalaegerszeg és Hatvan jelent majd. Baján működik az egyetlen állami főiskola, valamint a szintén állami kézben maradó közszolgálati egyetem víztudományi kara. A szombathelyi egyetemi képzéseket néhány éve az ELTE vette át, így a szombathelyi campus Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ néven működik. Zalaegerszegen és Hatvanban pedig a Műegyetem kínál egy-egy szakot.

Eduline

Az egri Eszterházy Károly Egyetem nem szerepel a modellváltó egyetemek listáján, de ez az intézmény sem marad állami, fenntartását az Egri Főegyházmegye veszi át. A korábbi hírekkel ellentétben az új, kifejezetten szőlészettel-borászattal foglalkozó egyetem sem állami, hanem alapítványi lesz: a Tokaj-Hegyalja Egyetem a ma még az Eszterházy Károly Egyetemhez tartozó Comenius Campus bázisán jön létre, Sárospatakon.

Tízből három hallgató

Ez egyben azt is jelenti, hogy ősztől a felsőoktatásban tanulók többsége alapítványi, magán- vagy egyházi intézmény hallgatója lesz. Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár múlt héten úgy nyilatkozott, a törvénycsomag elfogadása esetén már több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanulhat "a megújult fenntartási modellben".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.