Életre szóló élmény, ami akár gyógyír lehet a kiégésre, a gyászra vagy egyéb traumára is. Két hétig más fiatalokkal együtt Dél-Afrikában, a Cheetah Experience nevű gepárdmentő szervezetnél önkénteskedtem. Utánajártam, ki és miért érkezett a szervezethez, és mi motiválja abban, hogy akár 10-12 héten keresztül fizetség nélkül dolgozzon.

Egyre népszerűbb

Az Európai Bizottság adatai szerint 2018-ban a 15-24 évesek körülbelül 38 százaléka, míg a 25-34 évesek 32 százaléka végzett már valamilyen gyakorisággal önkéntes munkát a hazájában vagy esetleg egy nemzetközi szervezetnél. Van, aki egy traumatikus esemény, például baleset vagy egy szerette halála után dönt úgy, hogy hosszabb-rövidebb időre elvonul a világ elől, hogy valahol önkénteskedjen. Másokat a jócselekedet iránti vágy vezérel, vagy éppen az, hogy kiszakadjon a mindennapok mókuskerekéből.

Az utóbbi igen gyakori ok; egy 2021 tavaszán készült amerikai felmérés szerint a fiatal munkavállalók körülbelül 75 százaléka tapasztalta már meg a kiégés tüneteit, ami 2019 óta hivatalosan is elismert egészségügyi állapot. A tünetek pedig lehetnek lelkiek és fizikaiak is; például fejfájás, gyomorgörcs, ingerültség, rossz közérzet.

Részben emiatt érkeztem én is októberben a dél-afrikai Bela Belában működő, gepárdok etikus tenyésztésével foglalkozó Cheetah Experience nevű szervezethez két hétre. Az utóbbi időben ingerült voltam és érzékeltem, hogy bármennyire próbálom visszafogni magam, ez a környezetemre is kihat.

Akartam valami nagyon más csinálni, mint a hétköznapjaim, az állatokat pedig mindig is nagyon szerettem és itthon is rendszeresen önkénteskedek egy macskamenhelyen. Ezért amikor januárban egy kollégámon keresztül először hallottam a Cheetah Experience-ről, tudtam, hogy előbb vagy utóbb itt fogok kikötni.

Ez az utóbb október 22-én következett be, ekkor érkeztem meg 14 óra utazást követően, egyedül Johannesburgba, ahonnan vonattal mentem tovább Pretoriába, majd felvett a szervezet egy dolgozója, és további 1,5 óra utazás után már egy hatalmas pókkal szemeztem az átmeneti lakhelyem fürdőszobájának ablakában.

A szervezetnél két héten keresztül más önkéntesekkel együtt részt vettem az állatok ellátásában és segítettem a dolgozók munkáját. Takarítottam háromlábú hiénák medencéjét, daraboltam húst gepárdoknak, leopárdoknak, oroszlánoknak, tigrisnek, karakáloknak és szerváloknak, takarítottam utánuk és adtam be nekik gyógyszert is. Kísértem "árnyékként" gyerekcsoportokat, dobtam fel halott struccot a nyakánál fogva fákra és boldogabb voltam, mint évek óta bármikor.

Velem egy időpontban egy-két kivétellel szinte csak huszonéves fiatalok voltak a szervezetnél. A külföldi kutatások és felmérések szerint ennek az egyik oka az lehet, hogy a Z generáció társadalmilag sokkal aktívabb és érzékenyebb, mint bármelyik korábbi. Közrejátszhat ugyanakkor a kalandvágy is, és hogy huszonévesen a munkán és a tanulmányokon kívül sok esetben még nincs egyéb kötelezettség, például saját család és gyerekek.

Hozzám hasonlóan a 22 éves Joel is azért érkezett - idén már másodszor - a Cheetah Experience-hez, mert besokallt a munkájától.

"Az egyik oka annak, hogy itt önkénteskedek, az állatok iránti szeretetem. A másik, hogy az utóbbi időben már nem élveztem a munkámat, ez a hely pedig segít, hogy újra harmóniába kerüljek önmagammal, kiürítsem a fejem és gondolkodjak azon, hogy mit szeretnék csinálni, miután hazamentem" - mesélte.

A szervezetnél mindketten valamiféle gyógyulást kerestünk, és azt hiszem, mindketten meg is kaptuk azt. Egy a Health Careers-en megjelent májusi tanulmány szerint az önkéntesmunka ugyanis javítja a mentális egészséget és elősegíti az önismeretet. Mindemellett új, szokatlan helyzetek és kihívások elé állíthatja az embert és kimozdítja a komfortónájából.

Számomra határozottan ilyen volt, amikor a "hússzobába" belépve egy fej nélküli zsiráfnyakkal szembesültem egy kádban, vagy amikor ugyanennek a zsiráfnak az egyik lábát mellém állították, hogy demonstrálják; olyan hosszú, mint amilyen magas én vagyok. De sokként ért az is, amikor egy döglött mérgeskígyót kellett bottal lepiszkálnunk a gepárdok kerítéséről, vagy amikor egy reggel felébredve gyíkok ürülékét találtam a kádamban.

Mindezek ellenére a szabad levegő és a fizikai munka pedig mindannyiunknak felüdülést jelentett a zárt térben végzett, többnyire szellemi munka után, még akkor is, ha a napjaink minden alkalommal reggel 6-kor indultak azzal, hogy a szerválok, karakálok és leopárdok ürülékét sepregettük egy kukába.

A gyászfeldolgozásban is segíthet

"Januárban elhunyt a 17 éves, évek óta vesebeteg macskám, ami nagyon megviselt. Ezt követően határoztam el, hogy szeretnék valamit visszaadni a világnak abból a sok szeretetből, amit tőle kaptam" - mondta a három vadmacska, Harmony, Grace és Melody simogatása közben a 39 éves Pedro, aki Brazíliából érkezett két hónapra a Cheetah Experience-hez.

Ahogy a kiégésre is jó ellenszer lehet az önkéntesmunka, úgy a gyászfeldolgozásban is segítség lehet. Kutatások szerint ugyanis az önkénteskedés új célt adhat a gyászoló életének, arról nem is beszélve, hogy a munka által új embereket és közösségeket ismerhet meg és hasznosnak érezheti magát, ami egyfajta örömforrást is jelenthet. Csökkenti továbbá a magány, a depresszió és a szorongás kialakulásának esélyét, ami sajnos szintén népbetegséggé vált az elmúlt években a fiatalok és az idősek körében egyaránt.

Az én Dél-Afrikában eltöltött két hetem alatt nem volt például egyetlen olyan este sem, amit egyedül kellett töltenem, pedig nem feltétlen az emberek miatt érkeztem a szervezethez. Munka után a többi önkéntessel mégis étterembe mentünk vagy vacsorát főztünk, közösen grilleztünk vagy a többi dolgozóval együtt pizzát sütöttünk.

Nem feltétlen kell külföldre menni

Önkénteseket fogadó szervezeteket a világ minden táján lehet találni, legyen szó Európáról, Ázsiáról, Ausztráliáról, Afrikáról vagy az amerikai kontinensről. Jelentkezni akár közvetítő cégeken keresztül, de önállóan is lehet. Az International Volunteer HQ nevű honlapon például találtunk 1-12 hetes önkéntesprogramot Botswanában, 1-24 hetes programot Kínában, Costa Ricán, a Fidzsi-szigeteken, de ennél közelebb; Spanyolországban, Romániában és Horvátországban is.

A lehetőségek tárháza pedig végtelen. Lehet önkénteskedni állatmentő szervezeteknél, iskolákban vagy hátrányos helyzetű településeken, de akár az óceánok, tengerek megtisztításával is lehet foglalkozni és szemetet szedni tengerpartokon, vagy épp búvárfelszereléssel a tenger mélyéről.

Hasonló területeken szerzett tapasztalat előnyt jelenthet, de a legtöbb esetben nem szükséges. A programokra bárki, bármikor jelentkezhet, és bár ezekért fizetni kell, cserébe a szervezetek ellátást biztosítanak; szállást és gyakran étkezést is. A kifizetett összeg egy részét pedig akár adománynak is lehet tekinteni, hiszen azt a szervezet működtetésére, az állatok és emberek élelmezésére, életminőségének javítására költik. Ráadásul minél hosszabb időre érkezik valaki, jellemzően annál kedvezményesebb árajánlatot kap.

Az önkéntesmunkáért azonban nem feltétlen kell külföldre menni, hiszen itthon is számos szervezet biztosít és kér segítséget vállalkozó szellemű fiataloktól és idősektől. Lehet menni önkénteskedni például állatmenhelyekhez, idősotthonokba vagy hajléktalanokat segítő szervezetekhez, de itthon is gyakran szerveznek szemétszedéseket is, és a hátrányos helyzetű településeken működő szervezetek is várják a jelentkezőket például ételosztáskor, vagy táborok, szórakoztató rendezvények megszervezéséhez.

Ez pedig a középiskolások számára akár az 50 óra közösségi szolgálatba is beleszámíthat.