Egy új sportágban, gördeszkában versenyez a 2024-es világversenyen.
Csodagyereknek tartják a 2024-es olimpia legfiatalabb versenyzőjét, a gördeszkás, kínai származású Zheng Haohao-t, aki 2012. augusztus 11-én született, tehát az olimpia ideje alatt még mindössze 11 éves és 11 hónapos.
A gördeszkázás 2021-ben a tokiói olimpián debütált új sportágként a világversenyen. Ebben a sportágban remekel a hamarosan a 12. életévét betöltő sportoló, Kína valaha volt legfiatalabb olimpikonja, aki a Reuters cikke szerint alig négy évvel ezelőtt, 7 éves korában kezdett gördeszkázni, idén pedig már az olimpián versenyez, amire a kvalifikációját éppen Budapesten, az Utcai Sportok Olimpiai Fesztiválján szerezte meg.
A fiatal lány korábban egy interjúban úgy nyilatkozott, nagyon menőnek, kissé talán már nárcisztikusnak érzi magát deszkázás közben. A párizsi olimpián szeretne a legjobb 16-ba jutni, de azt mondta, azt sem bánja, ha ez nem sikerül, mert a lényeg, hogy jól érezze magát a világversenyen.
Nem Zheng Haohao egyébként az olimpiák valaha volt legfiatalabb sportolója. Ezt a címet a görög Dimítriosz Lúndrasz tornász birtokolja, aki az 1896-os athéni olimpián 10 éves és 218 napos korában versenyzett.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
