A közlekedési minisztérium szerint állami beavatkozás szükséges a nagyteljesítményű autók elterjedése okán, ezért a KRESZ újraírásán gondolkodnak, amit 2009 óta nem vizsgáltak felül.
Az Economx felfigyelt arra, hogy Bakos Bernadett, az LMP képviselője arról kérdezte az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM), hogy támogatja-e a kormány a nagyteljesítményű személygépkocsik vezetéséhez szükséges szigorúbb feltételek megszabását.
A felvetés mögött az az ellenzéki törvényjavaslat áll, amit Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója terjesztett elő, mert indoklása szerint drámai mértékben megnövekedtek azok a kihágások, amik a közlekedési szabályok semmibevétele miatt mások testi épségét veszélyeztetik.
A javaslat értelmében az olyan személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély, aminek hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye meghaladja a 300 kilowattot, csak annak a személynek adható, aki
- legalább öt éve rendelkezik személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedéllyel,
- a külön jogszabályban meghatározott pszichológia alkalmassági követelményeknek megfelel,
- a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot elvégezte, és a vezetői jártasságáról és magatartásáról vizsgát tett.
Azonban október 3-án a parlament gazdasági bizottsága elutasította a törvényjavaslatot.
Bakos Bernadett felhívta az ÉKM figyelmét arra, hogy bár a Gazdasági Bizottság nem támogatta a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, Bánki Erika a bizottság kormánypárti elnöke az ülésen elmondta, hogy folyamatban van a KRESZ módosítása. A Molnár Zsolt által megfogalmazottak is a javaslatok között szerepelnek.
Ágh Péter államtitkár a kérdésre reagálva megerősítette a KRESZ módosításának tervét, ugyanakkor a legfontosabb kérdésként a közlekedési kultúra megváltoztatását látja.
„Úgy gondolom, hogy a technológiai fejlődés, az új közlekedési eszközök megjelenése, a közlekedési infrastruktúra – és az ehhez tartozó társadalmi szokások – olyan mértékben változtak, amelyet egy módosítás már nem tud hatékonyan kezelni: újat kell alkotni. Olyan közlekedési rendet kell teremtenünk, amely reflektál a XXI. századi európai kihívásokra, amely koherens, mindenki szempontrendszerét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi, a biztonságra épül, de támogatja a gazdasági fejlődést”
- közölte Ágh Péter.