Diákok kérik az Egyesült Királyság parlamentjét, hogy építsék be a környezettudatosságot az oktatásba

A 17 éves Joe Brindle szerint az Oxfordban és Cambridge-ben diplomázottak hozzák a legnagyobb pusztulást a bolygóra. Ezért a Teach the Future nonprofit szervezet felszólítja az Egyesült Királyság parlamentjét, hogy építsék be a környezettudatosságot az oktatásba.

  • Eduline

A 17 éves Joe Brindle szólalt fel a szervezet nevében, akik a UK Student Climate Networkkel, a National Union of Students-el és az SOS-UK-el együtt terveznek egy eseménysorozatot az oktatásba való környezettudatosság beépítése érdekében – írja a BBC.

A fiú szerint az iskolák nem képesek felkészíteni a diákokat a klímavészhelyzetre, pedig az oktatás középpontjában kellene állnia a környezettudatosságra való nevelésnek.

„Az Oxfordban és Cambridge-ben diplomázottak azok, akik később mérnökként dolgoznak az például üzemanyagelőállításban, és ők hozzák a legnagyobb pusztulást a világunkra" – mondta Joe – „ebből látszik, hogy az oktatás nem jár sikerrel, mert az iskoláknak jobb embereket kéne nevelniük, nem rosszabbakat.”

A szervezet és a hozzájuk csatlakozó 18 év alatti tanulók szerdán fogják bemutatni javaslataikat a parlament tagjainak. Céljuk, hogy mindenkivel megismertessék, milyen hatással vannak az emberek a környezetükre, illetve szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy mindenki próbáljon meg a lehető legkevesebb kárt okozni a bolygóban.

„Nem elég, hogy a fenntarthatóság témája csak néhány tantárgyban bukkan fel, de a tanárok sem tudnak eleget róla” - állítják a kampányolók. Külön kiemelik azt is, hogy a téma nemzeti tantervbe való beépítése csak a helyi fenntartású iskolákat fogja elérni, a felsőoktatásban és a privát szektorban tanulókat nem.

A Teach the Future szeretné elérni, hogy a klímaváltozással kapcsolatos tudományok és a fenntarthatóság ne csak a tantervbe, hanem a tanárok képzésébe is beépüljön, illetve az is a célkitűzésük, hogy 2030-ra az iskolák nullára csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátásukat.

A klímaválság, a klímaszorongás és az aktivizmus is a tanterv része lesz az új-zélandi iskolákban

Minden új-zélandi iskola számára elérhetőek lesznek a klímaválsággal kapcsolatos oktatási segédanyagok. Ezzel az új tantervvel az ország a világon az elsők között áll.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.