„Szerintem a memoriterek olyan dolgok, hogy ha valaki nem szereti a verseket, akkor ezek miatt nem szereti őket. Azt gondolom, nem is biztos, hogy ez a legalkalmasabb módszer arra, hogy az ember megszeresse a költészetet vagy az irodalmat”

– emlékszik vissza Szabó Erika színésznő arra, hogyan viszonyult a memoriterekhez iskolás korában. Azt is elárulta, régen neki is egész nyáron az asztalán tornyosultak a könyvek, és természetesen mindenhez volt kedve a vakáció alatt, csak ahhoz nem, ami kötelező volt. Felmerül a kérdés, akkor hogyan lehet az iskolában megkedveltetni az irodalmat a diákokkal?

A színésznőnek erre is frappáns válasza van: szerinte akkor kell olvasni – akár könyveket, akár verseket –, ha erre szüksége van az embernek. Úgy véli van, amikor erre fogékonyabbak vagyunk, és van, amikor kevésbé. Éppen ezért ő is azt a tábort erősíti, akik úgy gondolják, már a kötelező szó sem tesz jót ezeknek a műveknek.

„Én is mindig akkor szerettem meg egy-egy kötelező olvasmányt, amikor már nem volt kötelező elolvasni” – mondja, hozzátéve: ő a kamasz évei második felében, vagyis tizenöt-tizenhat évesen kezdte el szeretetből bújni a könyveket.

Irodalom kicsit újragondolva

Hogyan szeretheti meg valaki a könyveket, verseket, ha korábban csak a kötelező olvasmányokkal vagy versekkel találkozott? Ez a kérdés sokakban felmerült már, és korábban is született pár kezdeményezés, aminek célja az irodalom és a versek megszerettetése, megismertetése, vagy csak a hétköznapokba való megjelenítése volt. Valami hasonló ihlette Szabó Erikát is, amikor számtalan ötlet közül végül azt választotta, hogy szépirodalmi alkotások egy-egy részletét mutatja be pólókon, felsőkön. A Simple On You ötletét a családjával együtt találta ki, pontosabban az öccsével és az ő mennyasszonyával.  

Bár a színésznő úgy gondolja, hogy az irodalom így is eléggé népszerű, mégis volt egy olyan szándéka, hogyha valaki mondjuk utazik reggel a metrón és meglát a másikon egy ilyen pólót, akkor elolvasson róla pár sort és ennek hatására például kinyisson egy Ady kötetet. „Az irodalom szerintem megérdemli, hogy népszerű legyen, vagy megérdemel egy újrafelfedezést” – mondja.

„Azt gondoltuk, hogy akkor ez most két dolog lehet: ez vagy tényleg senkit nem érdekel rajtunk kívül, vagy egyszerűen senki nem gondolt arra, hogy ez bárkit is érdekelhet” – mondja, hozzátéve: az elmúlt három hónapban – amióta működik a vállalkozás – azt tapasztalták, hogy az utóbbi. Úgy látják, hogy „ezek a szövegek önmagukban is annyira erősek és egyfajta kulturális kapocsként működnek Magyarországon, hogy igenis van 2019-ben is létjogosultságuk az emberek lelkében vagy akár a ruhatárában”. 

Ez számára egy régi történet, hiszen a színésznő nagyon jó kapcsolatot ápolt magyartanárával, így talán nem meglepő, hogy olyan közel került az irodalomhoz is, hogy idén nyáron elindított az említett vállalkozását, ahol a költészetet és a divat pólókon találkozik egymással. A családi cégben az ő feladata volt a versek kiválasztása, később pedig az is felmerült, hogy kérjenek fel egy grafikust és legyenek minták is a pólón. „Elkezdtünk keresgélni és megtaláltuk Volf Petrát, aki éppen akkor fejezte be az egyik egyetemet. Megkértük őt, hogy küldjön nekünk vázlatokat és kezdjünk el közösen gondolkodni” – mesélt a folyamatról.

Sokan kérdezik tőlük, hogy saját verset vagy kedvenc verset készítenek-e a pólókra – tette hozzá – de a munkának van egyfajta folyamata, ezért „egyelőre nem tudunk olyat csinálni, hogy mondjuk a kedvenc Kosztolányi verssorod felkerüljön egy pólóra. De gondolkodunk rajta, hogyan tudnánk megoldani, hogy valamilyen módon azért egyedivé tegyük a darabjainkat”.

Miért pont ezek a versek?

Egyes idézeteknél teljesen intuitív dolog állt a döntés mögött – meséli a színésznő. Például a Hetedik ecloga „féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod íze helyett” sorát a magyar irodalom legszebb verssorának tartja, és ez mindig eszébe jutott, amikor szerelmi bánata volt, de „teljesen szubjektív alapon megtudom mondani, hogy egy-egy versnél mi az a sor, amit annyira erősnek és gyönyörűnek tartok, hogy megpengeti a lelkemet”.

Kedvenc költői közé tartozik Ady, Radnóti és József Attila, de nagyon szereti Kosztolányit, Nagy Lászlót és Szilágyi Domokost is. Így talán nem véletlen, hogy az első három költő versei közül válogatták ki azokat az idézeteket, amelyek megjelentek a legelső pólókon. „Persze azt is figyelembe vettük, hogy mi az, ami egy női ruhadarabon, mint üzenet elfér. Ezeknek a költőknek sok olyan versük is van, ami csodás, de nagyon férfias üzenetet hordoznak, vagy kevésbé lehet elképzelni őket egy női felsőn” – meséli, hozzátéve: ugyanakkor vannak olyanok, ahol ez kevésbé szempont, hiszen mindannyian vagyunk szerelmesek, érzünk néha dühöt, fájdalmat, szeretetet vagy éppen boldogságot.

Az elhatározásnak azonban volt egy nagyon praktikus oka is – Ady, Radnóti és József Attila esetében már nincsenek szerzői jogok, mivel lejárt a 70 év. Most már nagyon szeretnének majd kortárs költők művei közül is válogatni, de érzik a súlyát annak, hogy ilyen nagy költők, ilyen nagy verseiről van szó. Éppen ezért gondolták azt, hogy először nekik kell felmutatniuk valamit, hogy a jogörökösök lássák, méltó módon szeretnének hozzányúlni a szövegekhez. Úgy érzik, sikerült letenni a névjegyüket, ezért bizakodóak, és például Örkény abszolút azok közé az alkotók közé tartozik, akitől nagyon tudnának szeretni egy pár darabból álló kollekciót, „de akár az említett Nagy László vagy Szilágyi Domokos is fent vannak a wish list-en.” Hosszútávon akár külföldi költők szövegeit is felhasználnák, viszont ez „már egy sokadik lépés lesz, mivel azt látom, hogy a magyar irodalomban még bőven akadnak kiaknázatlan területek. De eltudok képzelni Shakespeare szonetteket” – mesél a terveikről Erika, majd hozzáteszi: persze a külföldi irodalom szempontjából az a legfontosabb, hogy mennyire erős a fordítás.

 „Mostanában már az is előfordul, hogy szembe jön velem valaki az utcán egy ilyen pólóban, mindig eszembe jut, hogy milyen volt, amikor az adott minták még csak szürke skiccek voltak. Nyilván én is máshogy látom belülről, mint kívülről, és mindig klassz nem magamon látni, hanem máson, és azt mondani, hogy de jól áll neki.”

Arra a kérdésre, hogy a kezdeményezés elérte-e célját, talán még korai lenne válaszolni, de Szabó Erika szerint már most megérte ebbe energiát fektetni, mivel a vállalkozás eddig eltelt pár hónapja alatt is rengeteg visszajelzést kaptak, hogy kortól és nemtől függetlenül mennyire sokat jelentenek az emberek számára ezek a szövegek.