Melyik Magyarország legszebb könyvtára? Indul a szavazás!

Az ország legszebb könyvtárát-olvasótermét keressük: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bölcseleti olvasóterme, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem monumentális olvasóterme vagy az Ferenciek terén álló ELTE Egyetemi Könyvtára, esetleg az CEU vagy a Corvinus modern könyvtára a legszebb? Szavazzatok!

  • Eduline

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárának olvasótermeiben (FSZEK, "diáknyelven" a Fészek) alighanem az összes, Budapesten tanuló Eduline-olvasó magolt már a vizsgákra. A központi könyvtárba egyébként is érdemes ellátogatni,  akkor is, ha nem kölcsönözni mentek, hiszen egyes olvasótermeit lenyűgözően varázslatos csigalépcsők, olvasólámpák és évszázados bútorok díszítik.

A CEU könyvtárát nemcsak azért érdemes felkeresni, mert olyan idegen nyelvű szakkönyveket is megtaláltok, amelyek sem a Szabó Ervinben, sem az OSZK-ban nincsenek meg, hanem az épület miatt is. Modern, mégis lenyűgöző térben tanulhattok, olvashattok.

BME-könyvtár olvasóterme
omikk.bme.hu

A BME-könyvtár olvasóterme az európai és amerikai egyetemek könyvtárait idézi.

ELTE Egyetemi Könyvtár
Fülöp Máté

Hasonlóan varázslatos az ELTE Angol-Amerikai Intézet és Germanisztikai Intézet Könyvtára is, a Bölcsészettudományi Kar egyik világítóudvarában alakították ki az olvasótermet és a polcrendszereket (öregdiákoknak mondjuk: a régi Holdudvar helyén).

Szavazásunk első körében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtára, a Központi Statisztikai Hivatal könyvtára, az ELTE Egyetemi és az Angol-Amerikai Intézet és Germanisztikai Intézet Könyvtára, a BME könyvtára, a CEU könyvtára, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem könyvtárai közül választhattok.

Itt találjátok a szavazást:

Zseniális ötlettel rukkolnak elő az egyetemi könyvtárak a vizsgaidőszakban

Javában tart a vizsgaidőszak, az éjszakai baglyoknak kedvezve több egyetemi könyvtár meghosszabbította nyitvatartási idejét - van olyan könyvtár, ahol egészen éjfélig tanulhatnak az hallgatók. Jó hír ez a zajos kollégiumok lakóinak is, akik máshol nehezen tudnának felkészülni a vizsgákra.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.