„A szakterületemet szeretném messzemenőkig megismerni.” (x)

Dr. Somos Zoltán mint Tánczos Gábor védője került a köztudatba. Gazdasági büntetőjogi szakjogász képzésen vett részt, és szakdolgozatát az ügyről írta.

  • Eduline

Érez változást mióta elvégezte a képzést?

Egyértelműen. A posztgraduális képzések összességében megvilágítanak bizonyos szakterületeket. Persze nem olyan, mint egy egyetem, ahová az ember öt éven keresztül mindennap bejár. Mélységében nem ugyanaz, de úgy gondolom, hogy egy jó iránytű.

Milyen tapasztalatai vannak?

Nekünk azt tanították, hogy nem a törvénykönyvet kell kívülről fújni, hanem azt kell tudni, hol kell keresni a megfelelő paragrafusokat. Más kérdés, hogy a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt betű szerint ismerem. De hát ez a szakterületem, ezeket egy büntetőjogásznak apró betűs szinten kell tudnia.

Miért választotta a gazdasági büntetőjogi szakképzést?

Ez egy olyan terület, amihez nagyon sok olyan dolog kapcsolódik, amit jól kell ismerni. Ilyen például a vám, az adó, vagy akár a számvitel. Nyilvánvaló, hogy nem fogok annyit tudni, mint egy könyvvizsgáló, de nem is ez a cél. A problémát kell megérteni, az ügyet. Tudjak kihez fordulni, felkérni egy magán szakértőt egy ilyen ügyben, aki tegyük fel egy adószakértő.

Mindenki foglakozhat mindennel. De az ügyvédek specializálódnak. Minden irodának, ügyvédnek kialakul egy profilja. Én a büntetőjogot választottam.

Viszont ha már büntetőjog, akkor igyekszem mindenféle szakterülettel foglalkozni. A szakjogász képzőn két adalékos képzés van. Az egyik a gazdasági, a másik a közlekedési büntető. Ha időm engedi, azt is szeretném elvégezni. A szakterületemet szeretném messzemenőkig megismerni.

Mi szerepel a névjegyén?

Egyelőre csak annyi, hogy ügyvéd, de minden további nélkül ráírhatom, hogy gazdasági büntetőjogi szakjogász. Van súlya.

Hozzászólások

„A havi 8 ezer forintos ösztöndíj aligha bír ösztönző erővel a hallgatóknak” – a HÖOK kutatása szerint minden második egyetemista dolgozni kényszerül

A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.

Pilz Olivér: „Olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek”

A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Bejelentette Lannert Judit a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárt

Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.