„A szakterületemet szeretném messzemenőkig megismerni.” (x)

Dr. Somos Zoltán mint Tánczos Gábor védője került a köztudatba. Gazdasági büntetőjogi szakjogász képzésen vett részt, és szakdolgozatát az ügyről írta.

  • Eduline

Érez változást mióta elvégezte a képzést?

Egyértelműen. A posztgraduális képzések összességében megvilágítanak bizonyos szakterületeket. Persze nem olyan, mint egy egyetem, ahová az ember öt éven keresztül mindennap bejár. Mélységében nem ugyanaz, de úgy gondolom, hogy egy jó iránytű.

Milyen tapasztalatai vannak?

Nekünk azt tanították, hogy nem a törvénykönyvet kell kívülről fújni, hanem azt kell tudni, hol kell keresni a megfelelő paragrafusokat. Más kérdés, hogy a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt betű szerint ismerem. De hát ez a szakterületem, ezeket egy büntetőjogásznak apró betűs szinten kell tudnia.

Miért választotta a gazdasági büntetőjogi szakképzést?

Ez egy olyan terület, amihez nagyon sok olyan dolog kapcsolódik, amit jól kell ismerni. Ilyen például a vám, az adó, vagy akár a számvitel. Nyilvánvaló, hogy nem fogok annyit tudni, mint egy könyvvizsgáló, de nem is ez a cél. A problémát kell megérteni, az ügyet. Tudjak kihez fordulni, felkérni egy magán szakértőt egy ilyen ügyben, aki tegyük fel egy adószakértő.

Mindenki foglakozhat mindennel. De az ügyvédek specializálódnak. Minden irodának, ügyvédnek kialakul egy profilja. Én a büntetőjogot választottam.

Viszont ha már büntetőjog, akkor igyekszem mindenféle szakterülettel foglalkozni. A szakjogász képzőn két adalékos képzés van. Az egyik a gazdasági, a másik a közlekedési büntető. Ha időm engedi, azt is szeretném elvégezni. A szakterületemet szeretném messzemenőkig megismerni.

Mi szerepel a névjegyén?

Egyelőre csak annyi, hogy ügyvéd, de minden további nélkül ráírhatom, hogy gazdasági büntetőjogi szakjogász. Van súlya.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu