„Míg élsz, egyre tanulj, és soha abba ne hagyd” (Seneca) (x)

Az ELTE Jogi Továbbképző Intézetét 35 évvel ezelőtt, 1973-ban alapították, és a 80-as évektől kezdve építették ki a posztgraduális képzési rendszerüket. Az intézet igazgatója, Dr. Hársfalvi Rezső. A következő riportot vele készítette kollégánk, amelyből közelebbről is megismerhetitek az intézetet.

  • Eduline

Akik posztgraduális képzésre szeretnének jelentkezni, milyen szakok közül választhatnak?

A képzéseinket úgy alakítjuk ki, hogy szakmai szervezetektől, főhatóságoktól nyert információ alapján határoljuk be azokat a szakterületeket, amelyek speciális szaktudást igényelnek és amelyekre fogadókészség is van a jogász és más felsőfokú végzettségű szakemberek körébe. Például, amikor megjelentek a társaságok Magyarországon, ez azt az igényt generálta, hogy elindítottuk a társasági szakjogászképzést, ami egy speciális tudást adott a szakembereknek..

 2008/2009. tanévben 18 szakon kívánjuk megindítani a szakirányú továbbképzést, melyről honlapunkon (www.eltejti.hu) részletes tájékoztatást adunk.

Melyek a legfrissebb szakok?

Például az „Infokommunikációs szakjogász”. Médiával, informatikával, távközléssel kapcsolatos kérdésekre gyűjti össze a tudáshalmazt, aminek a birtokában az illető joggal állíthatja, hogy a terület szakjogásza.

Továbbá először indítjuk a „Családjogi szakjogász” képzést, illetve nem jogász szakembereknek a „Jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó” képzést.

Csak jogot végzettek jelentkezhetnek a képzésekre?

Nem. Azok jelentkezését is várjuk, akiknek a hivatásuk gyakorlása során fontos a jogi tudás, illetve a kommunikáció a jogot alkalmazó szakemberrel.

Így speciális jogi szaktudást szerezhetnek képzéseinken pl. a közgazdászok, mérnökök, orvosok és más felsőfokú végzettségű szakemberek is.

Mi a felvételi követelmény?

Felsőfokú oklevél. Természetesen a két alaptípusnál eltérő. A jogászok esetében állam és jogtudományi végzettség kell, a nem jogászok esetében a választott szakhoz kell igazodni a végzetségének. Például a jogi szakokleveles gazdasági szakember képzésben az agrár, közgazdaságtudományi, műszaki, informatikai, természettudományi végzettségű szakemberek közül várjuk mindazokat, akik a hivatásuk gyakorlása során abba a helyzetbe kerülnek, hogy jogot kell alkalmazniuk.

Az állam támogatja a képzéseket?

Ma állami finanszírozással folytatott szakirányú továbbképzés ismereteim szerint nincs. Ebből a kényszerből adódóan költségtérítéses rendszert alkalmazunk. Kulcskérdés számunkra, hogy a gyakorlatban azonnal hasznosítható tudást adjunk a résztvevőknek, hiszen tőkét fektetnek be. A megszerzett tudás garanciát ad  a XXI. század szakembere számára, akinek ma már nem egyszerűen egyéni  elhatározás kérdése, hogy  tovább képezze magát, hanem a pályán maradás, karrierépítés, szakmai tevékenység megalapozása is feltételezi a rendszeres továbbképzést, az élethosszig tartó tanulást.

Mik az újdonságok az idei tanévben?

2008/2009 tanévben teljes körűen megújítottuk a képzéseinket. Az eddigi 4 féléves képzéseinket 3 illetve 2 félévre csökkentettük. A piacra reagáltunk, hiszen munka melletti tanulásról van szó, ahol sem a hallgató, sem a munkáltató nem tudja megengedni magának, hogy 4 félévre elkötelezze magát.

A hallgató részéről milyen elfoglaltsággal jár a képzés?

Általában kéthetente egy munkanapot vesz igénybe a tanulmányi foglalkozás. Ez egy nagyon intenzív 10-17 óráig tartó 6-8 tanórás képzést jelent. Ezt természetesen  írásbeli tananyagokkal is támogatjuk, annak érdekében hogy a hallgató megszerezze a speciális tudást.

Mire büszkék?

Komoly verseny zajlik a piacon a jogi karok között a potenciális hallgatók megnyerése céljából. Büszkék vagyunk arra, hogy egyes szakjainkon az indulástól folyamatos a képzés, és a képzés színvonalával sikerült a 35 év alatt olyan bizalmi tőkét kiépíteni, hogy a hallgatók érdeklődésére  a jövőben is számíthatunk..

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?