„Míg élsz, egyre tanulj, és soha abba ne hagyd” (Seneca) (x)

Az ELTE Jogi Továbbképző Intézetét 35 évvel ezelőtt, 1973-ban alapították, és a 80-as évektől kezdve építették ki a posztgraduális képzési rendszerüket. Az intézet igazgatója, Dr. Hársfalvi Rezső. A következő riportot vele készítette kollégánk, amelyből közelebbről is megismerhetitek az intézetet.

  • Eduline

Akik posztgraduális képzésre szeretnének jelentkezni, milyen szakok közül választhatnak?

A képzéseinket úgy alakítjuk ki, hogy szakmai szervezetektől, főhatóságoktól nyert információ alapján határoljuk be azokat a szakterületeket, amelyek speciális szaktudást igényelnek és amelyekre fogadókészség is van a jogász és más felsőfokú végzettségű szakemberek körébe. Például, amikor megjelentek a társaságok Magyarországon, ez azt az igényt generálta, hogy elindítottuk a társasági szakjogászképzést, ami egy speciális tudást adott a szakembereknek..

 2008/2009. tanévben 18 szakon kívánjuk megindítani a szakirányú továbbképzést, melyről honlapunkon (

www.eltejti.hu

) részletes tájékoztatást adunk.

Melyek a legfrissebb szakok?

Például az „Infokommunikációs szakjogász”. Médiával, informatikával, távközléssel kapcsolatos kérdésekre gyűjti össze a tudáshalmazt, aminek a birtokában az illető joggal állíthatja, hogy a terület szakjogásza.

Továbbá először indítjuk a „Családjogi szakjogász” képzést, illetve nem jogász szakembereknek a „Jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó” képzést.

Csak jogot végzettek jelentkezhetnek a képzésekre?

Nem. Azok jelentkezését is várjuk, akiknek a hivatásuk gyakorlása során fontos a jogi tudás, illetve a kommunikáció a jogot alkalmazó szakemberrel.

Így speciális jogi szaktudást szerezhetnek képzéseinken pl. a közgazdászok, mérnökök, orvosok és más felsőfokú végzettségű szakemberek is.

Mi a felvételi követelmény?

Felsőfokú oklevél. Természetesen a két alaptípusnál eltérő. A jogászok esetében állam és jogtudományi végzettség kell, a nem jogászok esetében a választott szakhoz kell igazodni a végzetségének. Például a jogi szakokleveles gazdasági szakember képzésben az agrár, közgazdaságtudományi, műszaki, informatikai, természettudományi végzettségű szakemberek közül várjuk mindazokat, akik a hivatásuk gyakorlása során abba a helyzetbe kerülnek, hogy jogot kell alkalmazniuk.

Az állam támogatja a képzéseket?

Ma állami finanszírozással folytatott szakirányú továbbképzés ismereteim szerint nincs. Ebből a kényszerből adódóan költségtérítéses rendszert alkalmazunk. Kulcskérdés számunkra, hogy a gyakorlatban azonnal hasznosítható tudást adjunk a résztvevőknek, hiszen tőkét fektetnek be. A megszerzett tudás garanciát ad  a XXI. század szakembere számára, akinek ma már nem egyszerűen egyéni  elhatározás kérdése, hogy  tovább képezze magát, hanem a pályán maradás, karrierépítés, szakmai tevékenység megalapozása is feltételezi a rendszeres továbbképzést, az élethosszig tartó tanulást.

Mik az újdonságok az idei tanévben?

2008/2009 tanévben teljes körűen megújítottuk a képzéseinket. Az eddigi 4 féléves képzéseinket 3 illetve 2 félévre csökkentettük. A piacra reagáltunk, hiszen munka melletti tanulásról van szó, ahol sem a hallgató, sem a munkáltató nem tudja megengedni magának, hogy 4 félévre elkötelezze magát.

A hallgató részéről milyen elfoglaltsággal jár a képzés?

Általában kéthetente egy munkanapot vesz igénybe a tanulmányi foglalkozás. Ez egy nagyon intenzív 10-17 óráig tartó 6-8 tanórás képzést jelent. Ezt természetesen  írásbeli tananyagokkal is támogatjuk, annak érdekében hogy a hallgató megszerezze a speciális tudást.

Mire büszkék?

Komoly verseny zajlik a piacon a jogi karok között a potenciális hallgatók megnyerése céljából. Büszkék vagyunk arra, hogy egyes szakjainkon az indulástól folyamatos a képzés, és a képzés színvonalával sikerült a 35 év alatt olyan bizalmi tőkét kiépíteni, hogy a hallgatók érdeklődésére  a jövőben is számíthatunk..

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu