Az ELTE Jogi Továbbképző Intézetét 35 évvel ezelőtt, 1973-ban alapították, és a 80-as évektől kezdve építették ki a posztgraduális képzési rendszerüket. Az intézet igazgatója, Dr. Hársfalvi Rezső. A következő riportot vele készítette kollégánk, amelyből közelebbről is megismerhetitek az intézetet.
Akik posztgraduális képzésre szeretnének jelentkezni, milyen szakok közül választhatnak?
A képzéseinket úgy alakítjuk ki, hogy szakmai szervezetektől, főhatóságoktól nyert információ alapján határoljuk be azokat a szakterületeket, amelyek speciális szaktudást igényelnek és amelyekre fogadókészség is van a jogász és más felsőfokú végzettségű szakemberek körébe. Például, amikor megjelentek a társaságok Magyarországon, ez azt az igényt generálta, hogy elindítottuk a társasági szakjogászképzést, ami egy speciális tudást adott a szakembereknek..
2008/2009. tanévben 18 szakon kívánjuk megindítani a szakirányú továbbképzést, melyről honlapunkon (www.eltejti.hu) részletes tájékoztatást adunk.Melyek a legfrissebb szakok?Például az „Infokommunikációs szakjogász”. Médiával, informatikával, távközléssel kapcsolatos kérdésekre gyűjti össze a tudáshalmazt, aminek a birtokában az illető joggal állíthatja, hogy a terület szakjogásza. Továbbá először indítjuk a „Családjogi szakjogász” képzést, illetve nem jogász szakembereknek a „Jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó” képzést.Csak jogot végzettek jelentkezhetnek a képzésekre?Nem. Azok jelentkezését is várjuk, akiknek a hivatásuk gyakorlása során fontos a jogi tudás, illetve a kommunikáció a jogot alkalmazó szakemberrel. Így speciális jogi szaktudást szerezhetnek képzéseinken pl. a közgazdászok, mérnökök, orvosok és más felsőfokú végzettségű szakemberek is.
Mi a felvételi követelmény?
Felsőfokú oklevél. Természetesen a két alaptípusnál eltérő. A jogászok esetében állam és jogtudományi végzettség kell, a nem jogászok esetében a választott szakhoz kell igazodni a végzetségének. Például a jogi szakokleveles gazdasági szakember képzésben az agrár, közgazdaságtudományi, műszaki, informatikai, természettudományi végzettségű szakemberek közül várjuk mindazokat, akik a hivatásuk gyakorlása során abba a helyzetbe kerülnek, hogy jogot kell alkalmazniuk.
Az állam támogatja a képzéseket?
Ma állami finanszírozással folytatott szakirányú továbbképzés ismereteim szerint nincs. Ebből a kényszerből adódóan költségtérítéses rendszert alkalmazunk. Kulcskérdés számunkra, hogy a gyakorlatban azonnal hasznosítható tudást adjunk a résztvevőknek, hiszen tőkét fektetnek be. A megszerzett tudás garanciát ad a XXI. század szakembere számára, akinek ma már nem egyszerűen egyéni elhatározás kérdése, hogy tovább képezze magát, hanem a pályán maradás, karrierépítés, szakmai tevékenység megalapozása is feltételezi a rendszeres továbbképzést, az élethosszig tartó tanulást.
Mik az újdonságok az idei tanévben?2008/2009 tanévben teljes körűen megújítottuk a képzéseinket. Az eddigi 4 féléves képzéseinket 3 illetve 2 félévre csökkentettük. A piacra reagáltunk, hiszen munka melletti tanulásról van szó, ahol sem a hallgató, sem a munkáltató nem tudja megengedni magának, hogy 4 félévre elkötelezze magát. A hallgató részéről milyen elfoglaltsággal jár a képzés?Általában kéthetente egy munkanapot vesz igénybe a tanulmányi foglalkozás. Ez egy nagyon intenzív 10-17 óráig tartó 6-8 tanórás képzést jelent. Ezt természetesen írásbeli tananyagokkal is támogatjuk, annak érdekében hogy a hallgató megszerezze a speciális tudást.Mire büszkék?Komoly verseny zajlik a piacon a jogi karok között a potenciális hallgatók megnyerése céljából. Büszkék vagyunk arra, hogy egyes szakjainkon az indulástól folyamatos a képzés, és a képzés színvonalával sikerült a 35 év alatt olyan bizalmi tőkét kiépíteni, hogy a hallgatók érdeklődésére a jövőben is számíthatunk..A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
