Doktori fokozattal nettó 300 ezres fizetés - tiltakozásra készülnek a levéltári dolgozók az alacsony bérek miatt

A levéltári dolgozók november 13-án demonstrációt tartanak és fekete póló viselésével fejezik ki elégedetlenségüket a mindössze 15 százalékos béremelési ígéret miatt, mely szerintük az inflációt sem kompenzálja.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Országos Levéltárban működő alapszervezete felhívást intézett a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársaihoz, amelyben arra kérik őket, hogy november 13-án fekete pólóban végezzék munkájukat. Ezzel jelzik az elégedetlenségüket a kormányzat által ígért 15 százalékos béremeléssel, amely szerintük még a 2022-es bérkorrekció óta felhalmozódott inflációt sem kompenzálja - írja a hvg.hu.

A szervezet szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan, miközben sokéves szakmai tapasztalattal rendelkező, diplomás munkatársak bruttó 450 ezer forint alatti, doktori fokozattal rendelkezők pedig bruttó 500 ezer forint alatti összeget keresnek, ami nettóban körülbelül 300 ezer forintot jelent.

A levéltár munkatársai ezen a napon az intézmény főbejárata előtt demonstrációt is tartanak. Az időpontválasztás nem véletlen: 150 éve ezen a napon született Klebelsberg Kuno, a Horthy-korszak kultuszminisztere, akit a kormány gyakran idéz példaként a kulturális intézményrendszer jelentőségéről. A szervezők szerint Klebelsberg bebizonyította, hogy gazdasági nehézségek idején is lehet és szükséges jelentős kulturális fejlesztéseket megvalósítani – ezért különösen visszásnak tartják a közgyűjteményi dolgozók jelenlegi bérhelyzetét.

A dolgozók arra is felhívják a figyelmet, hogy az intézményen belül jelentős bérfeszültségek alakultak ki, mivel a frissen érkező pályakezdő munkatársak a munkaerőhiány miatt gyakran magasabb vagy ugyanannyi fizetést kapnak, mint azok, akik évek vagy évtizedek óta a levéltárban dolgoznak. Ezért a szakszervezet nemcsak béremelést, hanem átfogó bérrendezést is sürget.

A megyei tagintézményekben dolgozó kollégákat arra kérik, hogy saját telephelyükön tartsanak szolidaritási akciót, és erről készítsenek fényképet.

Nem ők az egyetlenek, akik az alacsony bérek miatt tüntetnének. Az Eduline-on is megírtuk, hogy felméri a sztrájkhajlandóságot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a nevelést, oktatást közvetlenül segítők béremelése érdekében.

Mint ahogyan arról mi is beszámoltunk, a köznevelésért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán a szakszervezettel való legutóbbi egyeztetésén kijelentette, hogy a választásokig nem hajlandóak jogszabályokat módosítani, a garantált bérminimum emelkedésén kívül pedig egyéb béremelésre nem számíthatnak továbbra sem az oktatást és nevelést segítő dolgozók, mert arra nincs fedezet a 2026-os költségvetésben. Holott a szervezet egy korábbi felmérése szerint az esetükben még indokoltabb a béremelés, mint korábban a pedagógusok esetében volt, mivel a fizetésük átlagosan mindössze nettó 230 ezer forint.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.