A szlovén kormány fontos lépést tett azért, hogy a karácsonyi bónusz, ne csak kiváltságként néhányaknak járjon.
A szlovén kormány csütörtökön jóváhagyta annak a törvénynek az alapelveit, amely kötelező karácsonyi bónuszt vezetne be minden munkavállaló számára, és emelné az átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi határát – közölte a kabinet ülését követően Klemen Bostjancic pénzügyminiszter.
Az MTI tudósítása szerint a karácsonyi bónusz – más néven a 14. havi fizetés – kötelező lenne, összege pedig a jelenlegi 1277 eurós minimálbér felét tenné ki bruttóban.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a karácsonyi bónusz vagy más néven pulykapénz sok európai országban megszokott: Ausztriában és Olaszországban széles körben elterjedt, Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban pedig törvény írja elő. A tervezett juttatás – az évi szabadságpénzhez hasonlóan – adómentes lenne.
Egyszerűen fogalmazva azt szeretnénk, ha a munkavállalók erőfeszítései a pénztárcájukban is visszatükröződnének, nem kiváltságként néhányaknak, hanem jogként mindenkinek
– hangsúlyozta Bostjancic. Hozzátette, hogy a végső megoldás még alakulhat, mivel a hosszú távú fenntarthatóság érdekében széles körű társadalmi egyeztetésre van szükség.
Hogy Magyarországon szakmával vagy diplomával lehet többet keresni, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
