Akár több százezer forinttal is többet kereshet havonta, aki mesterdiplomát szerez — különösen az orvosi, egészségtudományi és informatikai területeken.
A továbbtanulás sokszor komoly döntés kérdése, hiszen időt, energiát és pénzt igényel, de a legfrissebb adatok alapján bizonyos területeken kifejezetten megéri mesterszakot végezni. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) friss statisztikái megmutatták, hogy mely képzési területeken van a legnagyobb különbség az alap- és mesterdiplomások átlagos havi fizetése között.
Ezekkel a képzési területekkel tudtak a legkevésbé elhelyezkedni a diplomás pályakezdők
Hol a legnagyobb a bérkülönbség?
A DPR adatai alapján a következő területeken a legjelentősebb a különbség (az értékek az átlagos bruttó havi jövedelmet jelentik):
Orvos- és egészségtudomány
Ebben a kategóriában a mesterdiplomások majdnem kétszer annyit keresnek, mint alapdiplomás társaik, így ez a képzési terület vezeti a listát.
Az IT-szektorban már alapdiplomával is kiemelkedő a fizetés, de a mesterdiplomával rendelkezők még jelentősebb összegekre számíthatnak havonta.
Államtudomány
Az államtudományi képzések esetében is érezhetően megugrik a fizetés a mesterdiploma megszerzésével.
A gazdasági területen dolgozók szintén jól járnak a továbbtanulással, hiszen jelentős havi bérnövekedés érhető el.
A természettudományi pályákon is érezhető a mesterdiploma hatása a fizetésre, bár itt kisebb a különbség, mint a listavezető szakokon.
A fenti adatok azt mutatják, hogy a mesterdiploma megszerzése bizonyos területeken jelentősen megnöveli a havi jövedelmet, így aki hosszú távon anyagi előnyöket keres, jól járhat a továbbtanulással. Természetesen nem minden területre igaz ugyanez, ezért érdemes alaposan megfontolni a döntést és tájékozódni a saját szakterület várható béradatairól is.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
