A Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MASZSZ) szerint a döntés több ezer olyan munkavállalót érinthet, akik egészségügyi problémáik miatt nem kaptak végkielégítést.
Az Alkotmánybíróság nemrég hozott döntése véget vethet annak a sokak szerint méltánytalan gyakorlatnak, amely során a munkáltatók megspórolták a végkielégítést az egészségi állapotuk miatt munkaképtelenné vált dolgozóknál - írja a Telex.
A MASZSZ beszámolója szerint számos cég évek óta alkalmazza azt a gyakorlatot, hogy fizetés nélküli státuszba helyezi azokat a munkavállalókat, akik egészségi állapotuk megromlása miatt nem képesek ellátni korábbi munkakörüket, és más feladatot sem biztosít számukra. Így a dolgozók sem fizetést, sem távolléti díjat, sem pedig állásidőre járó juttatásokat nem kapnak, miközben elveszítik a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási jogviszonyukat is.A szakszervezet ezt a módszert „totális kivéreztetésként” írja le, amely arra kényszeríti a dolgozókat, hogy maguktól mondjanak fel, megspórolva a cégeknek a végkielégítés kifizetését. Mindezt a 2022-es Munka törvénykönyve-módosítás tette lehetővé, amely megengedte az ilyen „parkolópályára” helyezést.Az Alkotmánybíróság azonban egy konkrét ügy kapcsán úgy határozott, hogy ez az eljárás törvénytelen, ami pedig azt jelenti, hogy a munkáltatóknak továbbra is biztosítaniuk kell a foglalkoztatást, akár az adott munkakör módosításával, akár más pozíció felajánlásával. Ha ez nem lehetséges, akkor a felmondás esetén végkielégítést kell fizetniük.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
