Az Alkotmánybíróság vethet véget a munkavállalók „totális kivéreztetésének”

A Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MASZSZ) szerint a döntés több ezer olyan munkavállalót érinthet, akik egészségügyi problémáik miatt nem kaptak végkielégítést.

Az Alkotmánybíróság nemrég hozott döntése véget vethet annak a sokak szerint méltánytalan gyakorlatnak, amely során a munkáltatók megspórolták a végkielégítést az egészségi állapotuk miatt munkaképtelenné vált dolgozóknál - írja a Telex.

A MASZSZ beszámolója szerint számos cég évek óta alkalmazza azt a gyakorlatot, hogy fizetés nélküli státuszba helyezi azokat a munkavállalókat, akik egészségi állapotuk megromlása miatt nem képesek ellátni korábbi munkakörüket, és más feladatot sem biztosít számukra. Így a dolgozók sem fizetést, sem távolléti díjat, sem pedig állásidőre járó juttatásokat nem kapnak, miközben elveszítik a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási jogviszonyukat is.

A szakszervezet ezt a módszert „totális kivéreztetésként” írja le, amely arra kényszeríti a dolgozókat, hogy maguktól mondjanak fel, megspórolva a cégeknek a végkielégítés kifizetését. Mindezt a 2022-es Munka törvénykönyve-módosítás tette lehetővé, amely megengedte az ilyen „parkolópályára” helyezést.

Az Alkotmánybíróság azonban egy konkrét ügy kapcsán úgy határozott, hogy ez az eljárás törvénytelen, ami pedig azt jelenti, hogy a munkáltatóknak továbbra is biztosítaniuk kell a foglalkoztatást, akár az adott munkakör módosításával, akár más pozíció felajánlásával. Ha ez nem lehetséges, akkor a felmondás esetén végkielégítést kell fizetniük.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.