A Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MASZSZ) szerint a döntés több ezer olyan munkavállalót érinthet, akik egészségügyi problémáik miatt nem kaptak végkielégítést.
Az Alkotmánybíróság nemrég hozott döntése véget vethet annak a sokak szerint méltánytalan gyakorlatnak, amely során a munkáltatók megspórolták a végkielégítést az egészségi állapotuk miatt munkaképtelenné vált dolgozóknál - írja a Telex.
A MASZSZ beszámolója szerint számos cég évek óta alkalmazza azt a gyakorlatot, hogy fizetés nélküli státuszba helyezi azokat a munkavállalókat, akik egészségi állapotuk megromlása miatt nem képesek ellátni korábbi munkakörüket, és más feladatot sem biztosít számukra. Így a dolgozók sem fizetést, sem távolléti díjat, sem pedig állásidőre járó juttatásokat nem kapnak, miközben elveszítik a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási jogviszonyukat is.A szakszervezet ezt a módszert „totális kivéreztetésként” írja le, amely arra kényszeríti a dolgozókat, hogy maguktól mondjanak fel, megspórolva a cégeknek a végkielégítés kifizetését. Mindezt a 2022-es Munka törvénykönyve-módosítás tette lehetővé, amely megengedte az ilyen „parkolópályára” helyezést.Az Alkotmánybíróság azonban egy konkrét ügy kapcsán úgy határozott, hogy ez az eljárás törvénytelen, ami pedig azt jelenti, hogy a munkáltatóknak továbbra is biztosítaniuk kell a foglalkoztatást, akár az adott munkakör módosításával, akár más pozíció felajánlásával. Ha ez nem lehetséges, akkor a felmondás esetén végkielégítést kell fizetniük.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
