Anyukád vagy nagymamád is pedagógus? 55 százalék az esély rá, hogy te is az leszel

Nagyobb eséllyel választ valamilyen pedagógusképzést az a diák, akinek a családjában már van pedagógus, mint az, akinek nincs - derül ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer aktív hallgatói kutatásának pedagógusokra vonatkozó 2023-as statisztikáiból.

  • Székács Linda

A pedagógusképzésekre vonatkozó kutatást összesen 1015 egyetemista töltötte ki, akiknek 35,6 százaléka nyilatkozott arról, hogy a szülei vagy a nagyszülei között van pedagógus, további 20,3 százaléknak pedig tágabb családi körben van hasonló szakterületen végzett rokona. A valamilyen pedagógus alapszakon tanuló hallgatók 44,1 százaléka nyilatkozott arról, hogy nincs hasonló végzettségű rokon a családjában. Ez tehát tulajdonképpen arra mutat rá, hogy nagyobb eséllyel tanulnak tovább valamilyen pedagógus szakon azok a diákok, akiknek van rokonuk a pályán, mint azok, akiknek nincs.

A kutatás egyébként arra is rávilágít, hogy a szakokon tanuló hallgatók többsége legfeljebb 23 éves. 26,3 százalékuk legfeljebb a 20. életévét töltötte be a kérdőív kitöltésének időpontjában, 60,6 százalékuk pedig 21-20 év közötti volt. Több mint 80 százalékuk ráadásul nem tervezte megszaktani a tanulmányait és nagyjából ugyanennyien (79,2%) nyilatkozott arról, hogy biztosan (35,9%) vagy valószínűleg (43,3%) akkor is ugyanezt a szakot választaná, ha újra kellene kezdenie a tanulmányait.

Már az egyetem alatt dolgoznak

A kérdőívben a hallgatók munkavállalására is kitértek. 1015 kitöltő közül 532-en nyilatkoztak úgy, hogy a tanulmányaik mellett munkát is vállalnak. 61,7 százalékuk tapasztalatszerzés érdekében dolgozik, de nagyjából ugyanennyien (60%) a megélhetési költségek fedezése miatt vállalt munkát. Kereken 50 százalékuknak a munka és a tanulmányok összehangolása nehézségekbe ütközött, a kitöltők 57 százalékának pedig nem jutott ideje kikapcsolódásra és szórakozásra.

 

Képernyőfotó

Mindezt úgy, hogy a kitöltők 59,6 százalékának munkája egyáltalán nem kapcsolódik a tanulmányaihoz.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.