Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Bruttóban nem éri el a 300 ezer forintot azoknak a pályakezdőknek az átlagbére, akik a három legrosszabbul fizető alapszak valamelyikén végeztek. Mutatjuk, melyik diplomával számíthattok az egyetem után a legalacsonyabb fizetésekre.
Nagy meglepetés, hogy a legrosszabbul fizető alapszakos diploma a régészet lett úgy, hogy tavaly nem szerepelt a tízes listában. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a DPR statisztikái szerint az alapszakos régészek mintegy 82 százaléka továbbtanul, feltehetően mesterképzésen. A mesterdiplomás régészek fizetése pedig mintegy kétszerannyi az alapszakosokéhoz képest, hiszen bruttó 511 856 forintos kezdőfizetésre számíthatnak.
A régész alapszakot leszámítva csak művészeti vagy művészetközvetítési képzések kerültek be a legrosszabbul fizető alapszakos diplomák közé. Művészetközvetítési területen a legalacsonyabb kezdőfizetést a környezetkultúra alapszakosok, míg a művészetiek közül az animáció BA-n végzettek vihettek haza. Egyik esetben sem érte el a pályakezdők átlagbére a 300 ezer forintot.
Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy az animáció alapszakon diplomázóknak csak mintegy harmada folytatja a tanulmányait, ugyanis ezen a szakon a mesterdiplomás fizetés bruttóban mintegy 100 ezer forinttal több.
A textiltervező, a táncművész és a fotográfia diploma a tavalyi év után idén is felkerült a legrosszabbul fizető diplomák tízes listájára. A fotográfia szakon végzettek kifejezetten rosszul jártak, hiszen egy év alatt a pályakezdők átlagbére ha nem is sokkal, de bruttóban mintegy 8 ezer forinttal csökkent.
Ehhez képest a frissdiplomás textilszervezők "jól jártak", hiszen a fizetésük körülbelül bruttó 7 ezer forinttal emelkedett. A táncművészek kezdőbére pedig jóval az infláció felett nőtt, hiszen egy év alatt bruttóban mintegy 60 ezer forinttal lett magasabb a fizetésük.
A legjobban fizető alapszakos diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.