2025. január 1-től mintegy bruttó 23 ezer forinttal, vagyis hét százalékkal emelkedne a garantált bérminimum a kormány tervei szerint.
December 7-ig lehet véleményezni azt kormányrendelet-tervezetet, amelynek értelmében a garantált bérminimum bruttó 348 800 forint lenne. Ez az összeg nettóban, kedvezmények nélkül 232 000 forintot jelent. A Pénzcentrum szerint ez bruttóban 22 820 forintos fizetésemelést takar, ami nettóban csupán 15 165 forintnyi plusz pénz havonta.
A garantált bérminimum mellett a minimálbér is több lesz 2025-ben, de ennek mértéke sokkal alacsonyabb az előző évhez képest, hiszen csak 9 százalék.
A garantált bérminimum 7 százalékos emelése az előző években történt 10-12 százalékhoz képest kevésnek tűnhet főleg, ha az élelmiszerárak drágulását vesszük figyelembe. Feltehetően az lehet az oka, hogy csökkenteni szeretnék a garantált bérminimum és a minimálbér közötti bérollót. Magyarul a cél az lehet, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum nagyjából egy szintre kerülhessen és 2027-re a minimálbér elérhesse a magyar átlagkereset 50 százalékát.
Mit jelent a garantált bérminimum és kik kapják?
A Munka Törvénykönyve Magyarországon rögzíti a magyar dolgozók részére kifizethető legkisebb munkabér összegét, amelytől egyik hazai munkáltató sem térhet el, még közös megállapodás alapján sem.
Garantált bérminimum, köznyelven szakmunkás minimálbér egy, a „sima” minimálbérnél magasabb összegű juttatás, azoknak jár, akik olyan pozíciót töltenek be, ami bármilyen szakképesítést vár el az alkalmazottól. Feltétele a minimum középfokú végzettség. Fontos tudni, hogy a garantált bérminimum a pozíció előírásait veszi figyelembe, nem pedig a munkavállaló egyéni végzettségét, azaz diplomásként is kereshetünk minimálbért, ha olyan munkakört töltünk be, amihez semmilyen képzettség nem szükséges.
Ehhez képest a minimálbér az a mindenkori legkisebb munkabér, amelyet egy munkáltató a munkavállalója részére kifizethet – ennél kisebb bérért (leszámítva a közfoglalkoztatottakat, avagy közmunkásokat, akiknek a minimálbér 50%-a jár) Magyarországon törvénybe ütköző bárkit foglalkoztatni.
Mitől függ, hogy mennyire emelik a garantált bérminimumot és a minimálbért?
A garantált bérminimum és a minimálbér emeléséről minden év végén a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) közös megegyezéses alapon dönt. Ezen a Fórumon rendszerint mind a három fél – a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók – képviselteti magát. A béremelések mértéke mindig az aktuális gazdasági helyzethez illeszkedik, ennek értelmében idén úgy határozott a kormány, hogy a bruttó garantált bérminimum 2025 évében 7%-kal emelkedik, míg a minimálbér 2025 évétől 9%-kal lesz magasabb.
Az emelési folyamatok értelmében a tavaly 326 000 forintos összeget (2023-as megállapodás szerint 10%-os volt a bérfejlesztés), idén 348 820 forintra emelik, ami megfelel a 7%-os emelésnek. Ám ez csak a bruttó összeg, tehát a különböző levonások – szja, tb – előtti.
A bruttó meghatározott összegből, ha már elmúltatok 25 évesek, akkor kötelesek vagytok személyi jövedelemadót fizetni, ami egy 15%-os levonást jelent, és erre tevődik még rá a 18,5%-os társadalombiztosítás. Ha mindezt levonjuk, akkor a nettó garantált bérminimum 231 952 forint lesz. Tehát ennyit kaptok majd kézhez.
Mekkora a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között?
A tavalyi 15%-os emelés után a minimálbért idén 9%-kal emelték, ami azt jelenti, hogy bruttó 266 800 Ft/hó-ról bruttó 290 800 Ft/hó-ra emelkedett. A különbség a garantált bérminimum és a minimálbér között még így is magas bruttó 58 020 forint.
Ezt az elnyílt minimumbérek közötti bérollót szeretné a kormány 2027-ig szeretné csökkenteni. Így idén a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a VKF egy három évre szóló bérmegállapodást is kötött, amiben meghatározták a minimálbér emelésének ütemtervét.
Kevesebb, mint egy hét van hátra az idei érettségi kezdetéig. A végzős diákok hagyományosan idén is magyar nyelv és irodalom vizsgával indítják az érettségi időszakot május 4-én. Az utolsó napokban sokakban nő a feszültség, ezért Németh Nikolettel, a Százhalombattai Széchenyi István Technikum és Gimnázium magyartanárával beszélgettünk.
Magyar Péter kormánybiztosnak kérte fel Bódis Krisztát, aki a társadalompolitikai stratégia kialakításán dolgozhatna, Tarr Zoltán a kultúráért és társadalmi kapcsolatokért felelős minisztérium élére kerülhetne, míg Tanács Zoltán a Tudományos és Technológiai Minisztérium irányítását kaphatná meg.
ELTE Radnóti, Madách, Lovassy – mutatjuk, hogy melyik középiskolák töltötték fel a honlapjukra a végleges felvételi jegyzéküket.
Három évig tartó jogi küzdelem után másodfokon is pert nyert volt munkáltatója ellen Wettstein Dániel István, akit korábban a Tolna megyei gyermekvédelmi rendszer éléről mentettek fel nem sokkal azután, hogy nem a túlárazott ajánlatot fogadta el az intézmény tetejének felújításánál.
@eduline.hu 100 százalékos érettségi? Nem lesz egyszerű, de a @studium_generale tanácsaival még ez is sikerülhet. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Május 4-én veszi kezdetét a tavaszi érettségi szezon. Országszerte több mint 148 ezer diák ad számot tudásáról csaknem 1200 helyszínen.
Videóban beszélt részletesen felsőoktatási útjáról Orbán Anita, akinek többek között vállalatértékelésből és történelemből van mesterdiplomája. Összegyűjtöttük, még mit érdemes tudni a leendő külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szakmai múltjáról.
Az Oktatói Hálózat (a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók civil szervezete) készen áll arra, hogy elkezdődjön a szakmai párbeszéd Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterrel.
