Akár 600-700 ezres bruttó havi fizetés: ezek most a legjobban kereső kékgalléros szakmák

A szövetkezet szerint folyamatosan csökken a diplomát elváró hirdetések aránya az álláskereső portálokon.

„Ma már nem feltétlenül a keresett, magas pontszámot elváró szakok kínálják a legnagyobb kereseti lehetőséget”

-hívta fel a figyelmet Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője.

A diákszövetkezet legújabb felmérésben összegyűjtötte a jelenlegi legkeresettebb szakmákat és a hozzájuk tartozó átlagbéreket – írja a Pénzcentrum.

A Mind-Diák Szövetkezet és Humán Centrum Kft. összesített adatai alapján a legnagyobb hiányt az IT, a mérnöki és pénzügyi területen dolgozók körében találták. Ennek okán, akik ezeket a szakmákat választják, gyors elhelyezkedésre és magas pályakezdő fizetésre számíthatnak.

A Mind-Diák Szövetkezet vezetője azt is kiemelte, hogy

az álláskereső pályakezdők azokon a területeken tudnak a legkönnyebben elhelyezkedni, ahol a leginkább kiéleződik a verseny a szakemberekért.

Ennek okán a magas pontszámokat elváró, de igen népszerű szakok, mint például a HR, pszichológia vagy marketing, nem minden esetben jelentik a jobb keresetet a munkaerőpiacon.

Kékgalléros pozíciók esetében a logisztikai területen, a gyártásban, az építőiparban és a vendéglátásban tapasztalható a magas szakemberhiány, amit a kezdő átlagbérek is tükröznek.

Pályakezdők bruttó havi átlagbérei a legkeresettebb kékgalléros szakmákban:

 

  • gépésztechnikus: 630-700 ezer forint
  • lakatos: 480-550 ezer forint
  • villanyszerelő: 450-550 ezer forint
  • mechanikus/elektromos összeszerelő: 380-450 ezer forint
  • CNC esztergályos: 450-500 ezer forint
  • csomagoló: 350-400 ezer forint
  • felszolgáló: 380-450 ezer forint
  • hegesztő: 450-490 ezer forint
  • gépkezelő: 380-450 ezer forint
  • targoncás: 400-530 ezer forint
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.