Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Évek óta arról olvasni, hogy a munkáltatók kapkodnak az informatikával foglalkozó szakemberek után, és sok felmérésben az élen végeznek, ha a fizetésekről van szó. Azonban mintha változni látszódna ez a trend, ugyanis egy friss kutatás alapján jelentősen csökkent az új munkaerő iránti igény a szektorban.
Tavaly éves átlagban 15–20 százalékkal, a 2023. januári szintet a 2023. decemberivel összehasonlítva pedig 40 százalékkal csökkenhetett az új munkaerő iránti igény a magyarországi információs technológiai (IT) szektorban. Ez a csökkenő tendencia idén is folytatódott – írta meg a 24.hu az IT-fejvadászattal, munkaerő-toborzással, valamint szoftverfejlesztéssel foglalkozó Bluebird International Zrt. friss kutatása alapján.
A vállalat saját ügyfélkörében végzett felmérése alapján az informatikai cégek elsődleges célja, hogy megtartsák a meglévő állományt, többnyire optimalizálták a működésüket, ugyanakkor kis mértékű, költségmegtakarítási célú elbocsátások is előfordultak. A bővítés egyértelműen kevésbé volt cél, mint 2022-ben – írják.
Nemrég az egyik vezető hazai programozóiskola úgy nyilatkozott, hogy a globális válságjelenségek – mint a koronavírus-járvány idején hatalmas lendületet kapó digitalizáció – Magyarországra csak kis mértékben gyűrűztek be. A Bluebird vezetője szerint azonban annak ellenére, hogy nálunk nem voltak nagy leépítések, bő másfél éve folyamatosan csökken az IT-szakemberek iránti igény. Ráadásul több programozóiskola is bejelentette gazdasági okokra hivatkozva, hogy végleg bezár.
Szerinte korábban annyira kellett a munkaerő, hogy a nagy cégek gyakran partnerséget kötöttek a programozóiskolákkal, és rajtuk keresztül akár a tapasztalat nélküli jelentkezőket is felvették. Ma már nehezebb annak, aki átképzés nyomán akar elhelyezkedni a pályán. A mostani hosszabb visszaesés is csak átmeneti lesz véleménye szerint, de azt még nem tudni, hogy a mostaninál rosszabb lesz-e a helyzet.
| Szakmai gyakorlatot még találni, de a teljes állásért már küzdeni kell – ilyen munkaerőpiaci helyzet várja a pályakezdőket |
| Egy korábbi felmérés kicsit más képet fest a helyzetről. Az alapján, korábbi cikkünkben arról számoltunk be, hogy az energetikai és közüzemi szolgáltatás területén a legkönnyebb az elhelyezkedés idén, de jelentősen növelni szeretnék a munkavállalók számát az informatikai szektorban, az élettudományok és a pénzügy területén is. A legnagyobb létszámleépítésre a szállítmányozás - logisztika területén dolgozók számíthatnak, de az ingatlan- és építőiparban is hasonló változások várhatóak. |
A junior IT-pozíciókat nézve nagyjából 20-30 százalékkal csökkent a meghirdetett pozíciók száma, az öt évvel ezelőtti szinthez képest. Ugyanakkor a programozóképzéssel foglalkozó PROGmasters alapítója és társ-ügyvezetője megjegyezte a lapnak, hogy a junior pozíciók többségét nem hirdetik meg nyilvánosan, a jelölteket leginkább ajánlás útján válogatják ki a cégek, például a programozóiskolákon keresztül.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.