Összesen két országban ér kevesebbet a dolgozók bére, mint hazánkban.
Májusban lesz húsz éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ennek alkalmából a GKI cikksorozatában foglalkozik azzal, hogyan változott az ország helyzete a tagság ideje alatt, amiből a keresetek változását tette közzé a Pénzcentrum.
Az elemzés szerint 2022-ben az Európai Országok közül csak Romániában és Bulgáriában ért kevesebbet a dolgozók bére, mint Magyarországon.
Magyarországon az előző két évtizedben rapid módon emelkedtek a vásárlóerő-paritáson számított euróban mért keresetek, amit azzal lehet megvizsgálni, hogy az adott ország színvonalán mennyit lehet költeni másik országban.
Ennek alapján az EU-s átlagkeresetek 67 százalékát kapják meg a magyar munkavállalók, amivel a 27 tagország közül Magyarország a 22. helyre került. Ez azt is jelenti, hogy 20 év alatt egy helyet sikerült az országnak javítani, ugyanis 2004-ben a 23. helyen állt.
Az elemzés a béreket abszolút értékben is megvizsgálta, amiből az derült ki, hogy a vizsgált időszak alatt az euróban számított hazai keresetek a 2,4-szeresére emelkedtek, ami 3,1%-os reálkereset növekedést jelent az inflációval korrigálva. Ezzel azonban Magyrország az EU-s átlagfizetés 41%-át érte el, így uniós viszonylatban csak Románia és Bulgária teljesített rosszabbul.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
