Elkeserítő helyen áll Magyarország az európai országok bérének ranglistáján

Összesen két országban ér kevesebbet a dolgozók bére, mint hazánkban.

Májusban lesz húsz éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ennek alkalmából a GKI cikksorozatában foglalkozik azzal, hogyan változott az ország helyzete a tagság ideje alatt, amiből a keresetek változását tette közzé a Pénzcentrum.

Az elemzés szerint 2022-ben az Európai Országok közül csak Romániában és Bulgáriában ért kevesebbet a dolgozók bére, mint Magyarországon.

Magyarországon az előző két évtizedben rapid módon emelkedtek a vásárlóerő-paritáson számított euróban mért keresetek, amit azzal lehet megvizsgálni, hogy az adott ország színvonalán mennyit lehet költeni másik országban.

Ennek alapján az EU-s átlagkeresetek 67 százalékát kapják meg a magyar munkavállalók, amivel a 27 tagország közül Magyarország a 22. helyre került. Ez azt is jelenti, hogy 20 év alatt egy helyet sikerült az országnak javítani, ugyanis 2004-ben a 23. helyen állt.

Az elemzés a béreket abszolút értékben is megvizsgálta, amiből az derült ki, hogy a vizsgált időszak alatt az euróban számított hazai keresetek a 2,4-szeresére emelkedtek, ami 3,1%-os reálkereset növekedést jelent az inflációval korrigálva. Ezzel azonban Magyrország az EU-s átlagfizetés 41%-át érte el, így uniós viszonylatban csak Románia és Bulgária teljesített rosszabbul.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.