A frissdiplomások 78 százaléka már a tanulmányai alatt is dolgozott a képzése legalább egy szakaszában. Bár a kötelező szakmai gyakorlatok általában szorosan kapcsolódnak a hallgatók tanulmányaihoz, sok esetben a szakmai tudás és a munka milyensége között nagy az eltérés.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) nemrég megjelent zárótanulmánya alapján - ami többek között a felsőoktatás és a munkaerő piac közti átmenetet vizsgálta - megnéztük, hogy melyik szakokon végez a legtöbb hallgató a tanulmányaikkal megegyező munkát, illetve az egyetemről kikerülve mennyi hasznát veszik az ott megszerzett tudásnak.
Tanulmányok ideje alatti munkavégzés
Azok, akik már az egyetem, főiskola alatt is dolgoztak, megközelítőleg 71% a szakterületükhöz kapcsolódó munkát végzett, míg csak 29% volt, akiknek a munkája egyáltalán nem kapcsolódott a tanulmányaihoz..
A különböző képzési területek hallgatói között komolyabb eltérések figyelhetők meg a munkavállalás terén. A tanulmányaik alatt legtöbben azok dolgoztak, akik valamilyen gazdaságtudományi képzésre jártak, nekik 86,4 százaléka vállalt munkát az egyetem alatt. Őket követte a társadalomtudományi, informatikai, pedagógusképzés és műszaki képzési területek hallgatói.
Ezzel szemben az átlagosnál jóval alacsonyabb volt a dolgozók aránya a természettudományi, illetve az orvos- és egészségtudományi képzéseken.
A szakmájukhoz legszorosabban kapcsolódó munkát:
képzési területek hallgatói végezték a felsőfokú tanulmányaik mellett. Ez nem is okoz nagy meglepetést, hiszen alapképzés után, friss diplomásként ezeken a területeken meglehetősen könnyen el lehet helyezkedni. Az egyetem befejezése után az informatikánál 1,23, műszakinál 1,64, az államtudománynál pedig 1,12 hónap telik el átlagosan az első munkavégzésig.
Ezzel szemben a képzés ideje alatt a művészetközvetítésnél (16,7%), a bölcsészettudománynál (24,6%) és a sporttudománynál (28,3%) volt a legalacsonyabb a munka és a szakmai tudás közti kapcsolat.
Diplomaszerzés után a munkaerőpiacon
Az esetek 90 százalékában az egyetemről kikerült fiatalok olyan munkát végeznek, amelyben kisebb vagy nagyobb mértékben, de használják a felsőoktatás során megszerzett tudásukat. Ez azért is van így, mert a legtöbb esetben a munkakör megköveteli a szakterületi vagy az ahhoz kapcsolódó végzettséget.
Szoros egyezésről a munka és a végzettség között az esetek 22 százalékában számolnak be a frissdiplomások. A nem tanulmányaiknak megfelelő szakterületen dolgozók – ebben a tekintetben az aktuális munka viszonylatában pályaelhagyók – aránya mindössze 10 százalék – írja a tanulmány.
A felsőoktatás során elsajátított tudást teljes mértékben a legtöbben:
végeztek használják a munkájukban.
Bár a lista alján az államtudományi (14,9%), a gazdaságtudományok (10,5%) és a művészetközvetítés (4,9%) áll, ki kell emelni, ez nem azt jelenti, hogy az itt végzettek nagy része szakmát váltott volna. Az ő esetükben oszlik el a legjobban, hogy nagy, közepes vagy kisebb mértékben használják-e fel az egyetemen megszerzett tudásukat.
Például a gazdaságtudományokon végzettek 57,9 százaléka közepesen- vagy nagymértékben használja a felsőoktatásban megszerzett ismereteit.
A nem felsőfokú tanulmányaikhoz kötődő munkát vállalók aránya a sporttudomány szakterületen a legnagyobb (25,9%), de az átlagnál lényegesen magasabb még az agrár (17,7%) és a bölcsész- és társadalomtudományi területen (16,5%) végzett frissdiplomások körében is.
Emellett érdekesség még, hogy a kétharmaduk jelenleg alkalmazottként dolgozik. Ez alól kivétel a művészetközvetítés és művészet területek végzettjeit, akik között sokkal magasabb az önfoglalkoztatók aránya. Nem meglepő, hogy a közszférában pedig inkább a pedagógiai, orvos- és egészségtudományi, illetve államtudományi diplomát szerzettek helyezkedtek el.
Hogy frissen végzettként minimális szakmai tapasztalattal mennyire nehéz vagy éppenséggel könnyű elhelyezkedni, jól mutatja, hogy szakmai gyakorlatot a jelenlegi gazdasági helyzetben még lehet találni, de a teljes állásért már küzdeni kell. A témával részletesen az alábbi cikkben foglalkoztunk.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
