Mennyire használható az egyetem alatt elsajátított tudás a gyakorlatban?

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) nemrég megjelent zárótanulmánya alapján - ami többek között a felsőoktatás és a munkaerő piac közti átmenetet vizsgálta - megnéztük, hogy melyik szakokon végez a legtöbb hallgató a tanulmányaikkal megegyező munkát, illetve az egyetemről kikerülve mennyi hasznát veszik az ott megszerzett tudásnak.

Tanulmányok ideje alatti munkavégzés

Azok, akik már az egyetem, főiskola alatt is dolgoztak, megközelítőleg 71% a szakterületükhöz kapcsolódó munkát végzett, míg csak 29% volt, akiknek a munkája egyáltalán nem kapcsolódott a tanulmányaihoz..

A különböző képzési területek hallgatói között komolyabb eltérések figyelhetők meg a munkavállalás terén. A tanulmányaik alatt legtöbben azok dolgoztak, akik valamilyen gazdaságtudományi képzésre jártak, nekik 86,4 százaléka vállalt munkát az egyetem alatt. Őket követte a társadalomtudományi, informatikai, pedagógusképzés és műszaki képzési területek hallgatói.

Ezzel szemben az átlagosnál jóval alacsonyabb volt a dolgozók aránya a természettudományi, illetve az orvos- és egészségtudományi képzéseken.

A szakmájukhoz legszorosabban kapcsolódó munkát:

• az informatikai (65,3%),
• a műszaki (50,9%)
• és az államtudományi (49,3%)

képzési területek hallgatói végezték a felsőfokú tanulmányaik mellett. Ez nem is okoz nagy meglepetést, hiszen alapképzés után, friss diplomásként ezeken a területeken meglehetősen könnyen el lehet helyezkedni. Az egyetem befejezése után az informatikánál 1,23, műszakinál 1,64, az államtudománynál pedig 1,12 hónap telik el átlagosan az első munkavégzésig.

Ezzel szemben a képzés ideje alatt a művészetközvetítésnél (16,7%), a bölcsészettudománynál (24,6%) és a sporttudománynál (28,3%) volt a legalacsonyabb a munka és a szakmai tudás közti kapcsolat.

Diplomaszerzés után a munkaerőpiacon

Az esetek 90 százalékában az egyetemről kikerült fiatalok olyan munkát végeznek, amelyben kisebb vagy nagyobb mértékben, de használják a felsőoktatás során megszerzett tudásukat. Ez azért is van így, mert a legtöbb esetben a munkakör megköveteli a szakterületi vagy az ahhoz kapcsolódó végzettséget.

Szoros egyezésről a munka és a végzettség között az esetek 22 százalékában számolnak be a frissdiplomások. A nem tanulmányaiknak megfelelő szakterületen dolgozók – ebben a tekintetben az aktuális munka viszonylatában pályaelhagyók – aránya mindössze 10 százalék – írja a tanulmány.

A felsőoktatás során elsajátított tudást teljes mértékben a legtöbben:

• a pedagógusképzésen (45,7%),
• a jogon (42,5%)
• és az orvos-és egészségtudományon (39%)

végeztek használják a munkájukban.

Bár a lista alján az államtudományi (14,9%), a gazdaságtudományok (10,5%) és a művészetközvetítés (4,9%) áll, ki kell emelni, ez nem azt jelenti, hogy az itt végzettek nagy része szakmát váltott volna. Az ő esetükben oszlik el a legjobban, hogy nagy, közepes vagy kisebb mértékben használják-e fel az egyetemen megszerzett tudásukat.

Például a gazdaságtudományokon végzettek 57,9 százaléka közepesen- vagy nagymértékben használja a felsőoktatásban megszerzett ismereteit.

A nem felsőfokú tanulmányaikhoz kötődő munkát vállalók aránya a sporttudomány szakterületen a legnagyobb (25,9%), de az átlagnál lényegesen magasabb még az agrár (17,7%) és a bölcsész- és társadalomtudományi területen (16,5%) végzett frissdiplomások körében is.

Emellett érdekesség még, hogy a kétharmaduk jelenleg alkalmazottként dolgozik. Ez alól kivétel a művészetközvetítés és művészet területek végzettjeit, akik között sokkal magasabb az önfoglalkoztatók aránya. Nem meglepő, hogy a közszférában pedig inkább a pedagógiai, orvos- és egészségtudományi, illetve államtudományi diplomát szerzettek helyezkedtek el.

Hogy frissen végzettként minimális szakmai tapasztalattal mennyire nehéz vagy éppenséggel könnyű elhelyezkedni, jól mutatja, hogy szakmai gyakorlatot a jelenlegi gazdasági helyzetben még lehet találni, de a teljes állásért már küzdeni kell. A témával részletesen az alábbi cikkben foglalkoztunk.