Egy év alatt közel háromszázezer forinttal nőtt a pályakezdők bruttó bére - ezek a legjobban fizető orvosi- és egészségtudományi képzések

A három legjobban fizető orvosi- és egészségtudományi diploma 2023-ban is az általános orvos, a gyógyszerész és az orvosi diagnosztikai analitikus lett. Változó azonban, hogy a bruttó átlagkeresetük mennyivel nőtt 2022-höz képest.

  • Székács Linda

Már pályakezdőként is meghaladja a havi bruttó egymillió forintot az általános orvosi képzéseken végzők átlagkeresete - derül ki a diplomás pályakövetés legfrissebb adataiból.

Az osztatlan általános orvosi képzésen a 2020/21-es tanévben végzett hallgatók többsége, összesen 714 fő a Semmelweis Egyetemen szerzett diplomát, 215 fő pedig a Debreceni Egyetemen, 213 a Szegedi Tudományegyetemen, 164-en pedig a Pécsi Tudományegyetemen. Ők az oklevelük megszerzését követően körülbelül két hónap alatt helyezkedtek el, a bruttó átlagjövedelmük pedig már pályakezdőként is 1 060 541 forint volt 2023-ban.

Érdekesség egyébként, hogy az egy évvel korábban, a 2019/20-as tanévben végzettek még csak bruttó 777 790 forintos átlagkeresetre számíthattak 2022-ben. Egy év alatt tehát jelentősen nőtt a pályakezdő orvosok fizetése.

Jobb pályakezdő bérekre számíthattak 2023-ban a második legjobban fizető orvosi- és egészségtudományi képzésen végzettek, a gyógyszerzészek is, akikek 2022-ben bruttó 556 ezer forint volt az átlagkeresete, 2023-ban viszont már bruttó 639 746 forint (ami egyébként körülbelül négyszázezer forinttal alacsonyabb, mint a pályakezdő orvosok bruttó keresete). A legtöbben ebben az esetben is a Semmelweis Egyetemen szerezték meg a képesítésüket (97 fő), amit a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem követ. A végzettek kevesebb mint két hónap alatt helyezkedtek el.

A gyógyszerész, valamint az általános orvosi képesítésekkel rendelkező pályakezdők közel százszázaléka egyébként diplomás munkát végez, a diplomájának megfelelő szakterületen.

A harmadik legjobbban fizető orvosi- és egészségtudományi diploma pedig 2023-ban is az orvosi diagnosztikai analitikus lett bruttó 488 237 forintos átlagjövedelemmel. Ez azonban mindössze bruttó 27 ezer forinttal magasabb, mint amennyi az egy évvel korábban végzetteknek volt.

Ezen a képzésen egyébként a 2020/21-es tanévben mindössze 95 fő végzett: 37-en a Debreceni Egyetemen, 30-an a Miskolci Egyetemen, 28-an pedig a Pécsi Tudományegyetemen. Az első munkavégzésig eltelt hónapok száma kevesebb mint két hónap volt a diplomákjuk megszerzése után, a legtöbben pedig orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések kezelőjeként, laboratóriumi asszisztens és általános egészségügyi asszisztensként helyezkedtek el, 96,49 százalékuk diplomás munkakörben.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.