Egy év alatt közel háromszázezer forinttal nőtt a pályakezdők bruttó bére - ezek a legjobban fizető orvosi- és egészségtudományi képzések

A három legjobban fizető orvosi- és egészségtudományi diploma 2023-ban is az általános orvos, a gyógyszerész és az orvosi diagnosztikai analitikus lett. Változó azonban, hogy a bruttó átlagkeresetük mennyivel nőtt 2022-höz képest.

  • Székács Linda

Már pályakezdőként is meghaladja a havi bruttó egymillió forintot az általános orvosi képzéseken végzők átlagkeresete - derül ki a diplomás pályakövetés legfrissebb adataiból.

Az osztatlan általános orvosi képzésen a 2020/21-es tanévben végzett hallgatók többsége, összesen 714 fő a Semmelweis Egyetemen szerzett diplomát, 215 fő pedig a Debreceni Egyetemen, 213 a Szegedi Tudományegyetemen, 164-en pedig a Pécsi Tudományegyetemen. Ők az oklevelük megszerzését követően körülbelül két hónap alatt helyezkedtek el, a bruttó átlagjövedelmük pedig már pályakezdőként is 1 060 541 forint volt 2023-ban.

Érdekesség egyébként, hogy az egy évvel korábban, a 2019/20-as tanévben végzettek még csak bruttó 777 790 forintos átlagkeresetre számíthattak 2022-ben. Egy év alatt tehát jelentősen nőtt a pályakezdő orvosok fizetése.

Jobb pályakezdő bérekre számíthattak 2023-ban a második legjobban fizető orvosi- és egészségtudományi képzésen végzettek, a gyógyszerzészek is, akikek 2022-ben bruttó 556 ezer forint volt az átlagkeresete, 2023-ban viszont már bruttó 639 746 forint (ami egyébként körülbelül négyszázezer forinttal alacsonyabb, mint a pályakezdő orvosok bruttó keresete). A legtöbben ebben az esetben is a Semmelweis Egyetemen szerezték meg a képesítésüket (97 fő), amit a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem követ. A végzettek kevesebb mint két hónap alatt helyezkedtek el.

A gyógyszerész, valamint az általános orvosi képesítésekkel rendelkező pályakezdők közel százszázaléka egyébként diplomás munkát végez, a diplomájának megfelelő szakterületen.

A harmadik legjobbban fizető orvosi- és egészségtudományi diploma pedig 2023-ban is az orvosi diagnosztikai analitikus lett bruttó 488 237 forintos átlagjövedelemmel. Ez azonban mindössze bruttó 27 ezer forinttal magasabb, mint amennyi az egy évvel korábban végzetteknek volt.

Ezen a képzésen egyébként a 2020/21-es tanévben mindössze 95 fő végzett: 37-en a Debreceni Egyetemen, 30-an a Miskolci Egyetemen, 28-an pedig a Pécsi Tudományegyetemen. Az első munkavégzésig eltelt hónapok száma kevesebb mint két hónap volt a diplomákjuk megszerzése után, a legtöbben pedig orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések kezelőjeként, laboratóriumi asszisztens és általános egészségügyi asszisztensként helyezkedtek el, 96,49 százalékuk diplomás munkakörben.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.