Egy év alatt közel háromszázezer forinttal nőtt a pályakezdők bruttó bére - ezek a legjobban fizető orvosi- és egészségtudományi képzések

A három legjobban fizető orvosi- és egészségtudományi diploma 2023-ban is az általános orvos, a gyógyszerész és az orvosi diagnosztikai analitikus lett. Változó azonban, hogy a bruttó átlagkeresetük mennyivel nőtt 2022-höz képest.

  • Székács Linda

Már pályakezdőként is meghaladja a havi bruttó egymillió forintot az általános orvosi képzéseken végzők átlagkeresete - derül ki a diplomás pályakövetés legfrissebb adataiból.

Az osztatlan általános orvosi képzésen a 2020/21-es tanévben végzett hallgatók többsége, összesen 714 fő a Semmelweis Egyetemen szerzett diplomát, 215 fő pedig a Debreceni Egyetemen, 213 a Szegedi Tudományegyetemen, 164-en pedig a Pécsi Tudományegyetemen. Ők az oklevelük megszerzését követően körülbelül két hónap alatt helyezkedtek el, a bruttó átlagjövedelmük pedig már pályakezdőként is 1 060 541 forint volt 2023-ban.

Érdekesség egyébként, hogy az egy évvel korábban, a 2019/20-as tanévben végzettek még csak bruttó 777 790 forintos átlagkeresetre számíthattak 2022-ben. Egy év alatt tehát jelentősen nőtt a pályakezdő orvosok fizetése.

Jobb pályakezdő bérekre számíthattak 2023-ban a második legjobban fizető orvosi- és egészségtudományi képzésen végzettek, a gyógyszerzészek is, akikek 2022-ben bruttó 556 ezer forint volt az átlagkeresete, 2023-ban viszont már bruttó 639 746 forint (ami egyébként körülbelül négyszázezer forinttal alacsonyabb, mint a pályakezdő orvosok bruttó keresete). A legtöbben ebben az esetben is a Semmelweis Egyetemen szerezték meg a képesítésüket (97 fő), amit a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem követ. A végzettek kevesebb mint két hónap alatt helyezkedtek el.

A gyógyszerész, valamint az általános orvosi képesítésekkel rendelkező pályakezdők közel százszázaléka egyébként diplomás munkát végez, a diplomájának megfelelő szakterületen.

A harmadik legjobbban fizető orvosi- és egészségtudományi diploma pedig 2023-ban is az orvosi diagnosztikai analitikus lett bruttó 488 237 forintos átlagjövedelemmel. Ez azonban mindössze bruttó 27 ezer forinttal magasabb, mint amennyi az egy évvel korábban végzetteknek volt.

Ezen a képzésen egyébként a 2020/21-es tanévben mindössze 95 fő végzett: 37-en a Debreceni Egyetemen, 30-an a Miskolci Egyetemen, 28-an pedig a Pécsi Tudományegyetemen. Az első munkavégzésig eltelt hónapok száma kevesebb mint két hónap volt a diplomákjuk megszerzése után, a legtöbben pedig orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések kezelőjeként, laboratóriumi asszisztens és általános egészségügyi asszisztensként helyezkedtek el, 96,49 százalékuk diplomás munkakörben.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.