Ezekben az európai városokban a legjobb élni

A 20 legjobb európai város között sem szerepel Budapest.

Az elmúlt években egyre csábítóbb lett az amerikaiak számára, hogy Európába költözzenek. Csak a tavalyi évben több mint 75 ezer amerikai állampolgár döntött amellett, hogy egy európai városban éljen tovább – írta meg a Pénzcentrum a Global Citizen Solutions októberi cikke kapcsán.

Hollandiában az elmúlt öt évben 15 500 főről 24 ezerre nőtt az ott élő amerikai állampolgárok száma. Emellett Spanyolországban, az Európai Unió statisztikái szerint ugyanebben az időszakban, 13 százalékkal nőtt az USA-ból odaköltözöttek száma.

A jelenség hátterében az áll, hogy a megélhetési költségek jóval alacsonyabbak lehetnek egyes európai városokban, mint Amerikában, és nem mellesleg szinte mindenhol beszélik az angol nyelvet, amivel könnyen munkát is tudnak találni.

A lap ezért megnézte, hogy európa mely helyein lehet a legjobban élni.

A legjobb európai városok listája a következő:

  1. Lisszabon
  2. Bécs
  3. Madrid
  4. Zürich
  5. Helsinki
  6. Koppenhága
  7. München
  8. Tallin
  9. Dublin
  10. Milánó
  11. Amszterdam
  12. Liverpool
  13. Marseille
  14. Edinburgh
  15. Prága
  16. Athén
  17. Vilnius
  18. Oslo
  19. Bern
  20. Valencia

Budapest ugyan nem került fel a listára, de a KSH friss népszámlálási adataiból az kiderült, hogy összesen 1538 amerikai állampolgár él jelenleg  a magyar fővárosban.

 

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.