A fiatalok 57 százaléka tíz év múlva biztosan, vagy inkább külföldön szeretne dolgozni. Mindösszesen csak 6 százalékuk gondolja azt, hogy Magyarországon marad - derült ki az OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív felmérésből.
A kutatásban 800 16 és 24 év közöttieket kérdeztek meg arról, hogyan látják a jövőjüket, milyen problémák foglalkoztatják őket leginkább - írja a Népszava.
Az eredményekből kiderült, hogy megkérdezettek nagyjából fele (48 százaléka) kevésvé jól, vagy kimondottan rosszul érzi magát. Ezek után nem meglepő, hogy 57 százalékuk 10 év múlva inkább külföldön képzeli el a jövőjét. A fiatalok csupán 6 százaléka válaszolta azt, hogy biztosan itthon marad. A kutatást végző Impetus Research vezetője, Kozák Ákos társadalomkutató hangsúlyozta: bár az adatok döbbenetesek, de nem azt jelentik, hogy ennyien ténylegesen is el fogják hagyni az országot, inkább csak egyfajta hangulatot jelez.
Ráadásul a megkérdezettek 68 százaléka inkább rossznak, mint jónak látja az ország jelenlegi helyzetét, 36 százalékuk pedig a jövőben is romlásra számít. Csupán minden harmadik válaszoló vár a jövőben javulást.
A fiatalokat sokkal jobban aggasztják a saját egzisztenciális problémáik (például az anyagi helyzetük, a lakáshoz jutási nehéségek, munkalehetőségek), mint azok a globális problémák (például háború, klímaváltozás), amelyekre nincsen közvetlen hatásuk.
Hasonló eredményekre jutott nemrég a K&H Ifjúsági Index harmadik negyedéves eredménye is. Bár ott csak a már dolgozó fiatalok kicsivel több mint 30 százaléka több-kevesebb elszántsággal fontolgatja, hogy külföldön vállalna munkát. Viszont ez a felmérés a vizsgálta a fiatalok nyelvtudását is, ami a külföldi munkavállalást megkönnyíti. A megkérdezett 19-29 éves fiatalok 77 százaléka a saját állítása szerint beszél valamilyen idegen nyelven. Ez az arány a 19 és 25 éves közöttieknél pedig még magasabb, 84 százalékos. Az idegen nyelven beszélők aránya Budapesten a legnagyobb: 80 százalékos, ehhez képest a kisvárosban élő fiatalok 67 százaléka tud megszólalni valamilyen másik nyelven.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
