Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A kutatásban 800 16 és 24 év közöttieket kérdeztek meg arról, hogyan látják a jövőjüket, milyen problémák foglalkoztatják őket leginkább - írja a Népszava.
Az eredményekből kiderült, hogy megkérdezettek nagyjából fele (48 százaléka) kevésvé jól, vagy kimondottan rosszul érzi magát. Ezek után nem meglepő, hogy 57 százalékuk 10 év múlva inkább külföldön képzeli el a jövőjét. A fiatalok csupán 6 százaléka válaszolta azt, hogy biztosan itthon marad. A kutatást végző Impetus Research vezetője, Kozák Ákos társadalomkutató hangsúlyozta: bár az adatok döbbenetesek, de nem azt jelentik, hogy ennyien ténylegesen is el fogják hagyni az országot, inkább csak egyfajta hangulatot jelez.
Ráadásul a megkérdezettek 68 százaléka inkább rossznak, mint jónak látja az ország jelenlegi helyzetét, 36 százalékuk pedig a jövőben is romlásra számít. Csupán minden harmadik válaszoló vár a jövőben javulást.
A fiatalokat sokkal jobban aggasztják a saját egzisztenciális problémáik (például az anyagi helyzetük, a lakáshoz jutási nehéségek, munkalehetőségek), mint azok a globális problémák (például háború, klímaváltozás), amelyekre nincsen közvetlen hatásuk.
Hasonló eredményekre jutott nemrég a K&H Ifjúsági Index harmadik negyedéves eredménye is. Bár ott csak a már dolgozó fiatalok kicsivel több mint 30 százaléka több-kevesebb elszántsággal fontolgatja, hogy külföldön vállalna munkát. Viszont ez a felmérés a vizsgálta a fiatalok nyelvtudását is, ami a külföldi munkavállalást megkönnyíti. A megkérdezett 19-29 éves fiatalok 77 százaléka a saját állítása szerint beszél valamilyen idegen nyelven. Ez az arány a 19 és 25 éves közöttieknél pedig még magasabb, 84 százalékos. Az idegen nyelven beszélők aránya Budapesten a legnagyobb: 80 százalékos, ehhez képest a kisvárosban élő fiatalok 67 százaléka tud megszólalni valamilyen másik nyelven.
