Ezekkel a természettudományi diplomákkal kereshettek a legtöbbet

Továbbra is a matematika számít a legjobban kereső természettudományi diplomának, de a kémia vagy fizika szakon végtetteknek sem kell aggódniuk.

A nemrégiben megjelent Diplomás Pályakövetési rendszer legfrissebb - 2020-21-ben végzetteket vizsgáló - adatai alapján a természettudományi területen szerzett alapképzéssel átlagosan bruttó 442 666 forintot lehet keresni, egy mesterdiplomával pedig az 545 834 forintot is el lehet érni.

A 2020/21-es félévben 1068 fő végzett alapképzésben ezen a területen – derült ki a diplomás pályakövetés adataiból. A legtöbben továbbra is az ELTE-n szereztek diplomát (521 fő), amit az SZTE követ 185 fővel.

Ahogy azt már megírtuk, az előző, 2018-19-es tanévben végzettek pályakövetésének felmérésében a legjobban fizető természettudományi diplomák az alábbiak voltak:

  • matematika (bruttó 460 ezer forint)
  • fizika (bruttó 401 ezer forint)
  • kémia (bruttó 394 ezer forint)

A legfrissebb közzétett adatok alapján a diplomás keresetek sorrendje nem változott, azonban a pályakezdők bérei jóval magasabbak lettek.

A legmagasabb bruttó átlagkeresetet pályakezdőként továbbra is a matematika alapszakon végzett hallgatók kaphatják, akiknek az átlagfizetése 2022-ben bruttó 614 651 forint volt. Közülük a legtöbben szoftverfejlesztőként vagy egyéb magasan képzett ügyintéző pozícióban dolgoznak. Munkát körülbelül 2,97 hónap alatt találtak. A legtöbben - 97,37 százalék - diplomás munkát végeznek. Ez a szám a BME-ről és az ELTE-ről kikerült hallgatók aránya még ennél is magasabb, 100 százalékos.

A második legjobban fizető természettudományi diploma a fizika, amivel a frissen végzettek átlagosan bruttó 581 848 forintot kerestek 2022-ben. Ők jóval hamarabb el tudtak kezdeni dolgozni a szakmájukban, ugyanis az első munkáig eltelt idő átlagosan 1,67 hónap volt. Náluk is magas a diplomás munkavégzők aránya, ami összesen 90,63 százalék. Az egyetemet követően a legtöbben szoftverfejlesztőként vagy fizikusként dolgoznak.

A lista harmadik helyén a kémia diploma áll, amivel átlagosan bruttó 454 276 forintos bért lehet hazavinni havonta. A 2020/21-es tanévben ezen a szakon összesen 117 hallgató végzett, akik közül a legtöbben az ELTE-ről kerültek ki. Náluk a diplomás munkát végzők aránya kicsivel alacsonyabb (87,50%), mint a matematika és fizika szakon végzetteknél. 30,77 százalékuk vegyésztechnikusként, 15,38 százalékuk pedig vegyészmérnökként dolgozik. Az első munkavégzésig eltelt idő az ő esetükben 2,36 hónap volt.

Arról, hogy melyik diplomákkal lehet a legtöbbet keresni, itt olvashattok. De ha arra lennétek kíváncsiak, hogy melyik diplomás munkákért fizetnek a legkevesebbet, azt is megtaláljátok az alábbi cikkünkben.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.