Ezekkel a természettudományi diplomákkal kereshettek a legtöbbet

Továbbra is a matematika számít a legjobban kereső természettudományi diplomának, de a kémia vagy fizika szakon végtetteknek sem kell aggódniuk.

A nemrégiben megjelent Diplomás Pályakövetési rendszer legfrissebb - 2020-21-ben végzetteket vizsgáló - adatai alapján a természettudományi területen szerzett alapképzéssel átlagosan bruttó 442 666 forintot lehet keresni, egy mesterdiplomával pedig az 545 834 forintot is el lehet érni.

A 2020/21-es félévben 1068 fő végzett alapképzésben ezen a területen – derült ki a diplomás pályakövetés adataiból. A legtöbben továbbra is az ELTE-n szereztek diplomát (521 fő), amit az SZTE követ 185 fővel.

Ahogy azt már megírtuk, az előző, 2018-19-es tanévben végzettek pályakövetésének felmérésében a legjobban fizető természettudományi diplomák az alábbiak voltak:

  • matematika (bruttó 460 ezer forint)
  • fizika (bruttó 401 ezer forint)
  • kémia (bruttó 394 ezer forint)

A legfrissebb közzétett adatok alapján a diplomás keresetek sorrendje nem változott, azonban a pályakezdők bérei jóval magasabbak lettek.

A legmagasabb bruttó átlagkeresetet pályakezdőként továbbra is a matematika alapszakon végzett hallgatók kaphatják, akiknek az átlagfizetése 2022-ben bruttó 614 651 forint volt. Közülük a legtöbben szoftverfejlesztőként vagy egyéb magasan képzett ügyintéző pozícióban dolgoznak. Munkát körülbelül 2,97 hónap alatt találtak. A legtöbben - 97,37 százalék - diplomás munkát végeznek. Ez a szám a BME-ről és az ELTE-ről kikerült hallgatók aránya még ennél is magasabb, 100 százalékos.

A második legjobban fizető természettudományi diploma a fizika, amivel a frissen végzettek átlagosan bruttó 581 848 forintot kerestek 2022-ben. Ők jóval hamarabb el tudtak kezdeni dolgozni a szakmájukban, ugyanis az első munkáig eltelt idő átlagosan 1,67 hónap volt. Náluk is magas a diplomás munkavégzők aránya, ami összesen 90,63 százalék. Az egyetemet követően a legtöbben szoftverfejlesztőként vagy fizikusként dolgoznak.

A lista harmadik helyén a kémia diploma áll, amivel átlagosan bruttó 454 276 forintos bért lehet hazavinni havonta. A 2020/21-es tanévben ezen a szakon összesen 117 hallgató végzett, akik közül a legtöbben az ELTE-ről kerültek ki. Náluk a diplomás munkát végzők aránya kicsivel alacsonyabb (87,50%), mint a matematika és fizika szakon végzetteknél. 30,77 százalékuk vegyésztechnikusként, 15,38 százalékuk pedig vegyészmérnökként dolgozik. Az első munkavégzésig eltelt idő az ő esetükben 2,36 hónap volt.

Arról, hogy melyik diplomákkal lehet a legtöbbet keresni, itt olvashattok. De ha arra lennétek kíváncsiak, hogy melyik diplomás munkákért fizetnek a legkevesebbet, azt is megtaláljátok az alábbi cikkünkben.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.