Kiesett a top 3-ból a közgazdaságtan és a számvitel: ezek a legjobban fizető gazdasági diplomák 2023-ban

Hiába a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak már évek óta a felsőoktatási felvételiben, a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai szerint nem tartozik a legjobban fizető gazdasági képzések közé.

  • Székács Linda

Ahogy azt már megírtuk, a 2022-es adatok alapján - amiben a 2019/20-as tanévben végzettek elhelyezkedési statisztikáit vizsgálták - a legjobban fizető gazdasági diplomák a(z)

  • alkalmazott közgazdaságtan (bruttó 503 ezer forint),
  • nemzetközi gazdálkodás (bruttó 456 ezer forint), és a
  • pénzügy és számvitel (bruttó 426 ezer forint)

voltak.

2023-ban viszont ezek közül csak a nemzetközi gazdálkodásnak sikerült megőriznie a pozícióját, mivel a 2020/21-es tanévben végzett egyetemisták pályakezdő bérei már teljesen másképp alakultak. Az alkalmazott közgazdaságtan esetében 2023-ban például már csak bruttó 482 ezer forint volt az átlagjövedelem, tehát csökkent az egy évvel korábbi bérekhez képest, a pénzügy és számvitel diplomásoké viszont bruttó 493 ezer forintra nőtt. Ennek ellenére ez az összeg már nem volt elég a top 3-ba kerüléshez.

A napokban megjelent friss adatok szerint a három legjobban fizető gazdasági diploma ugyanis 2023-ban a(z)

  • vállalati pénzügyek (bruttó 563 070 forint),
  • nemzetközi gazdálkodás (bruttó 535 086 forint), és az
  • emberi erőforrások (bruttó 497 514 forint).

Azoknak, akik gazdálkodási és menedzsment alapszakon dipomáztak bruttó 488 ezer forint volt az átlagjövedelme. A legtöbb diplomás egyébként a Budapesti Gazdasági Egyetemről, a Budapesti Corvinus Egyetemről és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről került ki, tehát a gazdasági képzések esetében egyértelműen Budapest a legnépszerűbb célpont a pályaválasztás előtt álló diákok számára.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.