Kiesett a top 3-ból a közgazdaságtan és a számvitel: ezek a legjobban fizető gazdasági diplomák 2023-ban

Hiába a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak már évek óta a felsőoktatási felvételiben, a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai szerint nem tartozik a legjobban fizető gazdasági képzések közé.

  • Székács Linda

Ahogy azt már megírtuk, a 2022-es adatok alapján - amiben a 2019/20-as tanévben végzettek elhelyezkedési statisztikáit vizsgálták - a legjobban fizető gazdasági diplomák a(z)

  • alkalmazott közgazdaságtan (bruttó 503 ezer forint),
  • nemzetközi gazdálkodás (bruttó 456 ezer forint), és a
  • pénzügy és számvitel (bruttó 426 ezer forint)

voltak.

2023-ban viszont ezek közül csak a nemzetközi gazdálkodásnak sikerült megőriznie a pozícióját, mivel a 2020/21-es tanévben végzett egyetemisták pályakezdő bérei már teljesen másképp alakultak. Az alkalmazott közgazdaságtan esetében 2023-ban például már csak bruttó 482 ezer forint volt az átlagjövedelem, tehát csökkent az egy évvel korábbi bérekhez képest, a pénzügy és számvitel diplomásoké viszont bruttó 493 ezer forintra nőtt. Ennek ellenére ez az összeg már nem volt elég a top 3-ba kerüléshez.

A napokban megjelent friss adatok szerint a három legjobban fizető gazdasági diploma ugyanis 2023-ban a(z)

  • vállalati pénzügyek (bruttó 563 070 forint),
  • nemzetközi gazdálkodás (bruttó 535 086 forint), és az
  • emberi erőforrások (bruttó 497 514 forint).

Azoknak, akik gazdálkodási és menedzsment alapszakon dipomáztak bruttó 488 ezer forint volt az átlagjövedelme. A legtöbb diplomás egyébként a Budapesti Gazdasági Egyetemről, a Budapesti Corvinus Egyetemről és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről került ki, tehát a gazdasági képzések esetében egyértelműen Budapest a legnépszerűbb célpont a pályaválasztás előtt álló diákok számára.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.