Ezzel a tíz diplomával számíthattok a legalacsonyabb fizetésekre pályakezdőként

Bruttóban 200 ezer forintot sem lehet keresni lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnökként, ami jelenleg a legrosszabbul fizető alapszakos diploma itthon. Mutatjuk, melyik diplomával számíthattok az egyetem után a legalacsonyabb fizetésekre.

  • Tornyos Kata

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as legfrissebb – 2020/2021-ben végzetteket is vizsgáló – adatai alapján, az alábbi tíz végzettséggel lehetett átlagosan a legkevesebbet keresni 2022 decemberében bruttóban:

  1. lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki 177 887 Ft
  2. zenekultúra 236 305 Ft
  3. képalkotás 261 007 Ft
  4. kertészmérnöki 276 938 Ft
  5. táncművész 290 340 Ft
  6. textiltervezés 300 229 Ft
  7. tájrendező és kertépítő mérnöki 300 398 Ft
  8. szabad bölcsészet 312 741 Ft
  9. földtudományi 316 595 Ft
  10. fotográfia 317 595 Ft
Tízes listát hoztunk, de a történelem, animáció, előadó-művészet szakokon végzettek is csak néhány ezer forinttal keresnek többet a statisztika alapján. A legtöbb szak az agrár, művészet és művészetközvetítés területekről került a listára, de egy természettudományi is bölcsésztudományi képzés benne van a "top" tízben.
Frissítés 12.11.:

Szerkesztőségünk olvasói levelet kapott Dr. Tímár Gábortól és M. Tóth Tivadartól az az ELTE illetve Szegedi Tudományegyetem földtudományi alapképzési szak szakfelelősétől, amelyben felhívták a figyelmünket arra, hogy a DPR nem tér ki arra, hogy az alapszakon diplomázott hallgatók hány százaléka tanul tovább mesterszakon. Ez például a földtudományi képzés esetében 90 százalék. Az pedig a Diplomás Pályakövetési Rendszer adataiból is látszik, hogy szakterülettől függetlenül a mesterszakos diplomák kezdőfizetése jóval magasabb.

Nagyok a különbségek az agrár képzési területen

A legmagasabb bruttó átlagjövedelmet ajánló agrárszak a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki bruttó 653 ezer forinttal, míg a második legjobban fizető terület az állattenyésztő mérnöki bruttó 580 ezer forintos átlagjövedelemmel, ami meglepő, hogy lótenyésztőként ennek csak a töredékét lehet megkeresni. Harmadik helyen a földmérő és földrendező mérnöki szerepel bruttó 461 ezer forintos átlagfizetéssel.

Több képzés is felkerült a listára a művészetközvetítés képzési területről, ennek bruttó átlagjövedelme mindössze 269 ezer forint, de ez csak két alapszak adataiból tevődik össze – a képalkotásból és zenekultúrából. Legtöbbet a Szegedi Tudományegyetemen végzettek kereshetnek, ezt követi a Budapesti Metropolitan Egyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem.

A legtöbbet az államtudományi képzéseken végzettek keresnek

A bruttó egymillió forintot is meghaladja azoknak a fizetése, akik a katonai infokommunikáció alapszakon végeztek. A katonai vezetők bruttó átlagkeresete több mint 300 ezer forinttal nőtt tavalyhoz képest, így a 2020/21-es tanévben végzettek 2023-ban már bruttó 934 ezer forintot vihettek haza.

Itt tudjátok megnézni, hogy melyik diplomával lehet az egyetem után a legtöbbet keresni:

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.