Ezzel a tíz diplomával számíthattok a legalacsonyabb fizetésekre pályakezdőként

Bruttóban 200 ezer forintot sem lehet keresni lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnökként, ami jelenleg a legrosszabbul fizető alapszakos diploma itthon. Mutatjuk, melyik diplomával számíthattok az egyetem után a legalacsonyabb fizetésekre.

  • Tornyos Kata

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as legfrissebb – 2020/2021-ben végzetteket is vizsgáló – adatai alapján, az alábbi tíz végzettséggel lehetett átlagosan a legkevesebbet keresni 2022 decemberében bruttóban:

  1. lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki 177 887 Ft
  2. zenekultúra 236 305 Ft
  3. képalkotás 261 007 Ft
  4. kertészmérnöki 276 938 Ft
  5. táncművész 290 340 Ft
  6. textiltervezés 300 229 Ft
  7. tájrendező és kertépítő mérnöki 300 398 Ft
  8. szabad bölcsészet 312 741 Ft
  9. földtudományi 316 595 Ft
  10. fotográfia 317 595 Ft
Tízes listát hoztunk, de a történelem, animáció, előadó-művészet szakokon végzettek is csak néhány ezer forinttal keresnek többet a statisztika alapján. A legtöbb szak az agrár, művészet és művészetközvetítés területekről került a listára, de egy természettudományi is bölcsésztudományi képzés benne van a "top" tízben.
Frissítés 12.11.:

Szerkesztőségünk olvasói levelet kapott Dr. Tímár Gábortól és M. Tóth Tivadartól az az ELTE illetve Szegedi Tudományegyetem földtudományi alapképzési szak szakfelelősétől, amelyben felhívták a figyelmünket arra, hogy a DPR nem tér ki arra, hogy az alapszakon diplomázott hallgatók hány százaléka tanul tovább mesterszakon. Ez például a földtudományi képzés esetében 90 százalék. Az pedig a Diplomás Pályakövetési Rendszer adataiból is látszik, hogy szakterülettől függetlenül a mesterszakos diplomák kezdőfizetése jóval magasabb.

Nagyok a különbségek az agrár képzési területen

A legmagasabb bruttó átlagjövedelmet ajánló agrárszak a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki bruttó 653 ezer forinttal, míg a második legjobban fizető terület az állattenyésztő mérnöki bruttó 580 ezer forintos átlagjövedelemmel, ami meglepő, hogy lótenyésztőként ennek csak a töredékét lehet megkeresni. Harmadik helyen a földmérő és földrendező mérnöki szerepel bruttó 461 ezer forintos átlagfizetéssel.

Több képzés is felkerült a listára a művészetközvetítés képzési területről, ennek bruttó átlagjövedelme mindössze 269 ezer forint, de ez csak két alapszak adataiból tevődik össze – a képalkotásból és zenekultúrából. Legtöbbet a Szegedi Tudományegyetemen végzettek kereshetnek, ezt követi a Budapesti Metropolitan Egyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem.

A legtöbbet az államtudományi képzéseken végzettek keresnek

A bruttó egymillió forintot is meghaladja azoknak a fizetése, akik a katonai infokommunikáció alapszakon végeztek. A katonai vezetők bruttó átlagkeresete több mint 300 ezer forinttal nőtt tavalyhoz képest, így a 2020/21-es tanévben végzettek 2023-ban már bruttó 934 ezer forintot vihettek haza.

Itt tudjátok megnézni, hogy melyik diplomával lehet az egyetem után a legtöbbet keresni:

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.