Már nem a villamosmérnöki a legjobban fizető műszaki diploma

Az egyetem elvégzését követően az egyik legmagasabb bruttó átlagfizetésre azok az egyetemisták számíthatnak, akik diplomájukat műszaki területen szerezték. Mutatjuk, hogy a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as adatai szerint milyen diplomákkal lehet a legtöbbet keresni mérnökként.

Míg a diplomás pályakövetés 2022-es adatai alapján a villamosmérnöki, a közlekedésmérnöki és a járműmérnöki volt a három legjobban kereső szak, addig ez a lista az idei évre igen sokat változott.

A DPR 2020/2021-es tanévben végzettek elhelyezkedési statisztikái alapján az első helyen a molekuláris bionika mérnök áll bruttó 684 263 forintos átlagfizetéssel. Az ezen a szakon végzett hallgatóknál az első munkavégzésig eltelt idő átlagosan 1,93 hónap. A legtöbben a versenyszférában helyezkedtek el szoftverfejlesztőként, vagy egyéb szoftver- és alkalmazásfejlesztő, - elemző munkát végeznek.

Az egyetemen nemrég végzett hallgatók nagyon magas aránya, összesen 93,75 százaléka végez valamilyen diplomás munkát. Ebből a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről kikerült friss diplomások aránya 100 százalék, míg a Szegedi Tudományegyetemen végzetteké 86.67 százalék.

A második legjobban kereső műszaki terület a villamosmérnöki, aminek keresete egy év alatt több mint százezer forinttal emelkedett. A friss diplomások bruttó átlagfizetése 656 848 forint, míg ez az összeg a 2022-es statisztikában 538 ezer forint volt. A villamosmérnökök általában kicsivel több, mint egy hónap alatt találják meg az első munkahelyüket. Több mint 93 százalékuk diplomás munkát végez, a legtöbben pedig elektronikai mérnöki területen, szoftverfejlesztési területen vagy energetikai mérnökként vállalnak munkát.

A diplomájukat a legtöbben a Debreceni Egyetemen szerezték, lekörözve ezzel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, ami így a második helyre került. A harmadik legtöbb végzett hallgatóval pedig a Pannon Egyetem rendelkezik.

A tavalyi statisztikában szereplő harmadik helyezettet, a járműmérnököt idén leváltotta az energetikai mérnöki képzés, amivel bruttó 608 437 forintos átlagjövedelmet keresnek a pályakezdő diplomások. Az itt végzettek jellemzően egy kicsivel kevesebb mint két hónap alatt találják meg az első munkahelyüket, diplomás munkát pedig 89 százalékuk végez. A legtöbben valamilyen mérnöki munkakörben dolgoznak: körülbelül 15 százalékuk gépészmérnökként, ugyanennyien pedig villamosmérnökként helyezkednek el. Az alapszakon végzettek több mint 76 százaláka folytatja tovább a tanulmányait, amiből a legtöbben a BME-t választják.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.