Már nem a villamosmérnöki a legjobban fizető műszaki diploma

Az egyetem elvégzését követően az egyik legmagasabb bruttó átlagfizetésre azok az egyetemisták számíthatnak, akik diplomájukat műszaki területen szerezték. Mutatjuk, hogy a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as adatai szerint milyen diplomákkal lehet a legtöbbet keresni mérnökként.

Míg a diplomás pályakövetés 2022-es adatai alapján a villamosmérnöki, a közlekedésmérnöki és a járműmérnöki volt a három legjobban kereső szak, addig ez a lista az idei évre igen sokat változott.

A DPR 2020/2021-es tanévben végzettek elhelyezkedési statisztikái alapján az első helyen a molekuláris bionika mérnök áll bruttó 684 263 forintos átlagfizetéssel. Az ezen a szakon végzett hallgatóknál az első munkavégzésig eltelt idő átlagosan 1,93 hónap. A legtöbben a versenyszférában helyezkedtek el szoftverfejlesztőként, vagy egyéb szoftver- és alkalmazásfejlesztő, - elemző munkát végeznek.

Az egyetemen nemrég végzett hallgatók nagyon magas aránya, összesen 93,75 százaléka végez valamilyen diplomás munkát. Ebből a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről kikerült friss diplomások aránya 100 százalék, míg a Szegedi Tudományegyetemen végzetteké 86.67 százalék.

A második legjobban kereső műszaki terület a villamosmérnöki, aminek keresete egy év alatt több mint százezer forinttal emelkedett. A friss diplomások bruttó átlagfizetése 656 848 forint, míg ez az összeg a 2022-es statisztikában 538 ezer forint volt. A villamosmérnökök általában kicsivel több, mint egy hónap alatt találják meg az első munkahelyüket. Több mint 93 százalékuk diplomás munkát végez, a legtöbben pedig elektronikai mérnöki területen, szoftverfejlesztési területen vagy energetikai mérnökként vállalnak munkát.

A diplomájukat a legtöbben a Debreceni Egyetemen szerezték, lekörözve ezzel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, ami így a második helyre került. A harmadik legtöbb végzett hallgatóval pedig a Pannon Egyetem rendelkezik.

A tavalyi statisztikában szereplő harmadik helyezettet, a járműmérnököt idén leváltotta az energetikai mérnöki képzés, amivel bruttó 608 437 forintos átlagjövedelmet keresnek a pályakezdő diplomások. Az itt végzettek jellemzően egy kicsivel kevesebb mint két hónap alatt találják meg az első munkahelyüket, diplomás munkát pedig 89 százalékuk végez. A legtöbben valamilyen mérnöki munkakörben dolgoznak: körülbelül 15 százalékuk gépészmérnökként, ugyanennyien pedig villamosmérnökként helyezkednek el. Az alapszakon végzettek több mint 76 százaláka folytatja tovább a tanulmányait, amiből a legtöbben a BME-t választják.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.